2612 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Kivabelépéssel kapcsolatosak a kérdéseim:
1. Kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz áttéréskori nyilvántartási értéke "0", mert fejlesztési tartalékot számoltunk el rá. Kivaidőszak alatt számolom az Szt. szerinti értékcsökkenési leírást. Visszatérek a Tao-tv. hatálya alá. A kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszköz nyilvántartási értéke (0) csökkentve a kiva alatti, Szt. szerint elszámolt écs-vel (az érték -2000 E Ft), ez az összeg taonövelő lesz-e és mikor? Vagy a felhalmozott eredménytartalékot növeli?
2. Kivaidőszak alatt beszerzett tárgyi eszközre korábban képzett fejlesztési tartalékot szabadítok fel. Számolom a kiva alatt az Szt. szerinti écs-t. A Tao-tv. hatálya alá való visszatéréskor a felhalmozott eredménytartalékot csökkentem a nettó értékkel. Itt mikor kell majd a tao-t megfizetnem, illetve kell-e egyáltalán?
3. Hogyan lehet a kivaidőszak előtt beszerzett tárgyi eszközökre tovább folytatni a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést? Ennek mértéke megegyező az Szt. szerinti kulccsal?
4. Ha áttéréskor nem választom a gyorsított amortizációt (nem növelem meg a tao alapját az Szt. szerinti nettó érték és az Adótv. szerinti érték különbözetével), akkor ezt a különbözetet mikor fogom leadózni?

Kérdés: Otthoni szakápolást ellátó bt. az OEP-pel kötött finanszírozási szerződés keretében látja el tevékenységét, emiatt egészségügyi szolgáltatónak minősül. Vonatkozik-e rá a 2011. évi CLV. tv. 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja, miszerint nem köteles szakképzési hozzájárulásra? Elfogadható-e a mentes rész meghatározására az alábbi módszer: OEP-től származó bevétel/éves összes árbevétel x szochoalap? Cégautóadó fizetésére kötelezett-e a bt.?

Kérdés: Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?

Kérdés: Társaságunk üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. A saját személygépkocsikat is a saját benzinkutunkon tankoljuk, ugyanott, ahol a "nagyközönség" is. Nincs elkülönített tartály (kút) a saját tankolásokra. A saját tankolásról ugyanúgy számlát állít ki az automata, mint mindenki másnak, csak nálunk a számlán az eladó és a vevő neve is ugyanaz, a társaság neve. Hogyan kell könyvelni és milyen bizonylatok alapján a saját tankolásokat és az áfát? Folyamatos készletnyilvántartást nem vezetünk, minden üzemanyag-beszerzést az eladott áruk beszerzési értéke ráfordításszámlára könyvelünk, majd a hó végi készletet vezetjük vissza az előbb említett ráfordításszámláról. Egy hónapon belül többször is vásárolunk üzemanyagot eladási céllal, más-más áron. Nem tudjuk megmondani, hogy a cég autóiba történő tankolás éppen melyik beszerzésből történt. Gondot jelent, hogy az üzemanyag-beszerzés áfáját levonjuk, de a saját tankolás áfáját nem lehet levonni. Kérjük, számpélda bemutatásával, kontírozásával segítsék a probléma megoldását!

Kérdés: 2013-ban fejlesztési tartalékot képeztünk, és most december hónapban vásárolnánk egy garázst a cég kocsijának tárolására. Ez az összeg 4 millió Ft, amit majd részletekben fizetünk ki. Az adásvételi szerződés és a birtokba adás megtörténik 2017. december 31-ig, de a Földhivatal valószínűleg csak 2018-ban írja a nevünkre. A lekötött tartalékot feloldhatom-e 2017-ben?

Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?

Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.

Kérdés: Hány évig kell megőrizni a számviteli beszámolókat, az azokat alátámasztó bizonylatokat? Kinek a feladata a megőrzés, ha a társaság megszűnik? A bizonylatokat hol kell tárolni?