292 talált állásfoglalás a nyugdíj kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk egy egyszemélyes kft., a magánszemély tulajdonos önkéntes nyugdíjpénztár tagja. A tb-szabályok alapján biztosított. Ügyvezető igazgatóként dolgozik, de munkajogilag nem munkavállaló. A kérdésem, hogy az egyszemélyes kft. magánszemély tulajdonosa részesülhet-e a kft. által önkéntes nyugdíjpénztárnak adott támogatói adományból, amelyet a kft.-nél dolgozó, a nyugdíjkorhatárt 10 vagy kevesebb éven belül elérő pénztártagokat támogatja, és ő maga is 10 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt?

Kérdés: Sok ügyfélnél jelenik meg szemüvegkészítésről számla a következő megjelölésekkel: "védőszemüveg, autóvezetéshez szükséges szemüveg stb." Milyen feltételekkel számolható el költségként a számla összege? Hogyan érinti ez a társaságiadó-elszámolást?

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?

Kérdés: Evára áttérő rokkantnyugdíjas bt.-beltagnak van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: Evára áttérő rokkantnyugdíjas bt.-beltagnak van-e kötelező járulékfizetése az evaalap 4 százaléka után, mint az egyéni vállalkozónak?

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?