679 talált állásfoglalás az osztalék kifejezésre

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?

Kérdés: A társaság a könyveit 2012-től euróban vezeti. A 2012 előtti években jelentős összegű osztalékot hagytak jóvá, forintban. Ez a 2011. 12. 31-i MNB-árfolyamon került nyitó tételként a devizás könyvekbe. Év közben többször fizettek ki osztalékot forintban, illetve euróban is, 2012. 12. 31-én is van záró kifizetetlen osztalék. Az év közbeni kifizetéseknél mi a helyes könyvelés? Mivel az osztalék elfogadása forintban történt, a végső elszámolás forintban vagy euróban legyen?

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2008. évben devizaalapú (szabad felhasználású) hitelt vett fel a vállalkozási tevékenységéhez. Ezután havi törlesztőrészleteket (tőke+kamat+árfolyamváltozás) fizet. A hitel fennmaradó részét visszafizeti 2012-ben (tőketörlesztés, kamatfizetés és a tőkére jutó árfolyamveszteség kiegyenlítése). A tőkére jutó árfolyamveszteséget az egyéni vállalkozó költségként érvényesítheti-e, vagy az osztalékalapját csökkentheti-e ezen összeggel?

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?

Kérdés: Egyéni vállalkozó orvos 2009-től fejlesztési tartalékot képzett. Egy 2012 októberében megjelent orvosi szaklap arról ad tájékoztatást, hogy a képzett fejlesztési tartalékot, valamint újonnan betett tőkét (tőkeszámlát nyit) költségként, ráfordításként elszámolhatja. Ezt egy kft. végezné. A piacon jelen van egy olyan megtakarítási forma, amelynek – amikor fizet a vállalkozó saját magának – sem járulék-, sem adóvonzata nincs, és a teljes összeg költségként elszámolható a jelen adójogszabálynak megfelelően. Milyen jogszabály alapozza meg ezt a megtakarítási formát, és hogyan teheti ezt meg a fejlesztési tartalékkal szemben?

Kérdés: A jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre, közben azonban a részvényt a zrt. visszavásárolta. Így a saját részvény után járó, jóváhagyott, előírt osztalékot a társaság hogyan számolja el?

Kérdés: A 3271. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja a 2011. év alapján járó osztaléka egy részét az iroda devizaszámlájáról euróban vette fel. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a számvitelben, illetve a 1208-as bevallásban? A számlavezető bank ugyanis "pénztári" árfolyamot (ezen belül ötfélét), "kereskedelmi" árfolyamot (ezen belül háromfélét) jegyez. A 4792. számla egyenlegét az említett árfolyamok közül melyik árfolyamon átszámított összegben kell csökkenteni? A személyi jövedelem­adót a felvétel napján érvényes MNB-árfolyamon kell kiszámítani? Az osztalékot a számvitelben alkalmazott vagy az MNB-árfolyammal kell számolni? Hol keletkezhet árfolyam-különbözet?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?