Kapcsolt vállalkozás (magánszemély tulajdonosok)

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két vállalkozás, ha az egyik kft.-ben: "A" 45%-ban, "B" 50%-ban és "C" 5%-ban tulajdonos, a másik bt.-ben: "A" 40%-ban, "B" 50%-ban és "D" 10%-ban tulajdonos? "A" és "B" házastársak, valamint "C" és "D" szintén házastársak. Transzferár-nyilvántartást kötelező-e készíteni, ha igen, melyik vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben érvényben lévő szerződés, megállapodás alapjánteljesítés (pl. termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, nem pénzbeliosztalékfizetés) történik legalább az egyikük részéről.Az előzőek fennállása esetén mindkét társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címke:

Vevőkövetelés osztalékelőlegként? (eva)

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-ig a társasági adó hatálya alá tartozott, 2011-től evás. 2010-ből hozott egy vevőkövetelést, ami 2011-ben befolyt. Az így befolyt pénzt felvehetik-e a tulajdonosok evás osztalékelőlegként, illetve milyen módon vehetik ki?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogcím arra, hogy a befolyt pénzt a tulajdonosok bármilyenformában a kft.-ből kivonják.Természetesen az evás kft. is fizethet osztalékelőleget (denem azért, mert a korábbi követelést kiegyenlítették, és így pénze van!). Azosztalékelőleg-fizetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
Kapcsolódó címkék:    

Tőkeemelés tőkeleszállítás miatti követeléssel

Kérdés: A bútorkereskedelmi kft. 2009-ben leszállította a 3000 E Ft jegyzett tőkéjét 500 E Ft-ra (két magánszemély tulajdonosa van 50-50%-ban). Ezzel együtt az eredménytartalékot is csökkenteni kellett, amit a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként mutatunk ki (kb. 7500 E Ft). Ha ezt kifizetnénk a tulajdonosoknak, akkor azt milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség terhelné? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, ha ebből a ki nem fizetett kötelezettségből szeretnénk újra felemelni a jegyzett tőkét 3000 E Ft-ra?
Részlet a válaszából: […] ...követelésének, ha aszemélyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélymegfizette. (Erről részletesen írtunk – az osztalékfizetéshez kapcsolódóan – aSzámviteli Levelek 257. számában az 5255. számú kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: A tulajdonosok által elengedett osztalék illetékköteles-e? A 4507. kérdésre adott válaszban foglaltak módosultak-e?
Részlet a válaszából: […]  A Számviteli Levelek 216. számában a 4507. kérdésre adottválaszban többféle vélemény van. A gyakorlat a vállalkozások számára a kedvezőtlenebbetigazolta vissza. A 2012. évi adóváltozások ismerete előtti álláspontot aSzámviteli Levelek 254. számában az 5194. kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető járuléka

Kérdés: Hivatkozással az 5144. számú válaszukra, azt kiegészítve kérdezem, milyen járulékfizetési kötelezettsége merül fel az ügyvezetőnek a B és C jelű vállalkozásban, ha a válasz utolsó bekezdésében foglaltak szerint ügyvezetői feladatát díjfizetés nélkül látja el, de év végén osztalékot vesz fel a B és C vállalkozásoktól?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja tartalmazza a járulék­alapotképező jövedelem értelmező rendelkezését. A járulékalapot képezőjövedelemnek nem része az osztalék. Így az ügyvezető tulajdonost tulajdonihányada arányában megillető osztalékjövedelme sem képez járulékalapot.(Megjegyezzük:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A legfőbb szerv által jogszerűen jóváhagyott osztalék az,amit a társaság a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként kimutat.Tekintettel azonban arra, hogy az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...megosztania.A melléklet 1.2. pontja az eszközérték-arányos megosztásmódszerével kapcsolatban rögzíti, hogy a társasági adóról és az osztalékadórólszóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) hatálya alá tartozó vállalkozó aTao-törvény rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Eltérő üzleti év – adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. éviLXXXI. törvény új 22/C. §-a szerinti adókedvezmény szabálya, amely alátványcsapatsport támogatását hivatott ösztönözni, 2011. július 1-jén lépetthatályba.Figyelembe véve az adózás rendjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.
Kapcsolódó címkék:  

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényi előírások változtatását. Ez azonban a válaszírásáig nem történt meg!)A kötelezettségként előírt ki nem fizetett osztalék – aszámviteli előírások mellett – nem tud elévülni, mivel minden évben egyeztetnikell azt a tagokkal.Itt jegyezzük meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
31
32
33
67