Vállalkozói bankszámlán jóváírt kamat

Kérdés: A vállalkozói bankszámlán egyes bankok úgy számolják el a kamatot, hogy bruttó módon feltüntetik azt, a következő sorban pedig levonják a kamatadót és az ehót. A kamatot a bevételek között, a kamatadót, az ehót a ráfordítások között mutatjuk ki. Helyesen járunk el? Van olyan bank, amelyik nem tünteti fel csak a kamatot, a megjegyzés sorban részletezi, milyen mértékű a kamat és a levont kamatadó, eho. Nekünk ezeket ki kell számolnunk? Csak a nettó összeget számoljuk el kamatbevételként.
Részlet a válaszából: […] ...az a helyzet állt elő, hogy például az egyéni vállalkozó a kamatjövedelme után kamatadót, ehót, vállalkozói személyi jövedelemadót, osztalékadót fizetett, vagy az evás egyéni vállalkozó a kamatjövedelme után kamatadót, ehót és evát fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Mentesség vagyonszerzési illeték alól

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.
Részlet a válaszából: […] Az Itv. kérdésben hivatkozott rendelkezése valóban Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozások között végbemenő – többek között –, a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére vonatkozó tranzakciókat mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illeték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Könyvelés hibás főkönyvi kivonat alapján

Kérdés: 2013. évre elvállaltam egy bt. könyvelését. A bt. 2012. 12. 31-ével kilépett az evából. Az előző könyvelő tájékoztatása szerint a bt. kettős könyvvitelt vezetett. Megkaptam a záró főkönyvi kivonatot, annak alapján megnyitottam a 2013. évet. Később kiderült, hogy 2007 decemberében a bt. valóban az evát választotta, de bevételi nyilvántartás vezetésével, ezért a beszámolókat nem kellett volna letétbe helyezni. Több hibát is találtam a beszámolókban, a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatai is hibásak. Mikor járok el helyesen? Ha elfogadom a 2012. évi záró főkönyvi kivonat adatait, vagy ha az analitikák alapján új főkönyvi kivonatot készítek, amelyet könyvvizsgálóval felülvizsgáltatok?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatolás miatt az eva alapja sem annyi, mint amennyi a bevallásban szerepel. Kérdéses lehet, hogy az eva választásakor számoltak-e osztalékadót kiváltó adóval stb.Javaslatunk tehát az, hogy önellenőrzés keretében igyekezzen kijavítani a hibákat, hibahatásokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Áttérés katára (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?
Részlet a válaszából: […] A katát választó, 2012-ben az Szt. hatálya alá tartozó bt.-nek a 2012. évi számviteli beszámolóját az Szt. elő­írásai szerint kell elkészítenie, a taggyűléssel elfogadtatnia, és elektronikus úton letétbe helyeznie.A 2012. évi beszámoló eredménykimutatásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Visszatérés a Tao-tv. hatálya alá (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?
Részlet a válaszából: […] ...2012 január 1-jétől nem jár, sőt adóalapot csökkent, az adózott eredmény kifizethető normál (nem evás) osztalékként, az osztalékadók megfizetése után.Hasonló a helyzet a korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsön visszafizetésekor is. A tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Megfelel-e a társasági és osztalékadóról szóló törvény 4. §-a 23/a. pontjában foglalt kedvezményes átalakulásnak az alábbi eset? Tagok/Társaságok "A" társaság "C" társaság "B" társaság 30% "X" magánszemély 70% "X" magánszemély és felesége 100% "A" társaság tulajdonosai az alábbi átalakulást tervezik végrehajtani: részesedéseik arányában (30-70%) szétválnak, és ezzel egyidejűleg (kiválással egybekötött beolvadás keretében) "A" társaságból kiváló 30%-os rész beolvad "B" társaságba. "A" társaságból kiváló 70%-os rész beolvad "C" társaságba. Az átalakulást követően "B" és "C" társaságok az "A" társaság jogutódjai lesznek.
Részlet a válaszából: […]  Ha "A" társaság átalakulásának formája kiválás, akkor "A"társaság nem szűnik meg. Ez esetben alkalmazható a Gt. 86. §-ának (2)bekezdése, amely szerint "Kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a társaságtólmegváló tag a társasági vagyon egy részével más, már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Értékcsökkenési leírás a társasági adónál

Kérdés: A gyakorlatban hogyan értelmezhető a 2012. január 1-jétől hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5/a pontja? Melyik mellékletben meghatározott leírási kulcsoknál alacsonyabb kulcsokra vonatkozhat e választási lehetőség?
Részlet a válaszából: […]  A Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/a pontjában foglaltelőírás a következőt jelenti. Az adózó a 2012. adóévtől (a 2011. adóévben mégnem) választhatja, hogy az adózás előtti eredményt kisebb összeggel csökkenti,mint amennyit a Tao-tv. 1. és 2. számú mellékletében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Iparűzési adó alapjának megosztása

Kérdés: Az iparűzési adó alapjának megosztása a székhely és telephely között komplex módszerrel történik. A helyi adókról szóló törvény 3. sz. melléklete szerint az értékcsökkenési leírást a Tao-tv. alapján, az adóévben elszámolható értékcsökkenés összegében kell figyelembe venni. Véleményem szerint ez az összeg a 29-es bevallás 03-01 mellékletének 04. sorában szerepel. A törvény nem rendelkezik arról, hogy mi a teendő a fejlesztési tartalékkal. Véleményük szerint büntethető-e a vállalkozás az iparűzési adó megosztásának hibája miatt, ha a fejlesztési tartalékként szereplő összeget az aktiválás időpontjában nem vette figyelembe értékcsökkenésként? A jogszabályi hézag alapján egyáltalán figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...megosztania.A melléklet 1.2. pontja az eszközérték-arányos megosztásmódszerével kapcsolatban rögzíti, hogy a társasági adóról és az osztalékadórólszóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) hatálya alá tartozó vállalkozó aTao-törvény rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Eltérő üzleti év – adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszából: […] ...társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. éviLXXXI. törvény új 22/C. §-a szerinti adókedvezmény szabálya, amely alátványcsapatsport támogatását hivatott ösztönözni, 2011. július 1-jén lépetthatályba.Figyelembe véve az adózás rendjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 26. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint "Mentes avisszterhes vagyonátruházási illeték alól: a társasági adóról és azosztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretébentörténő vagyonszerzés". Ez a feltétel a példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.
1
2
3
4
12