Betéti társaság átalakulása

Kérdés: Betéti társaságunk átalakul kft.-vé. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a 30 napos áfakörbe tartozó követeléseket, s miként kell ezeket a vagyonmérleg-tervezetbe, illetve a végleges vagyonmérlegbe beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...számlában felszámított – 30 napon belüli – fizetendő áfát még nem kellett megfizetni, annak összegét az egyszerűsített mérlegben a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell – az Szt. 103. §-ának (3) bekezdése szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Felújítás támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] ...felújításához visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint – a pénzmozgással egyidejűleg – rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), de halasztott bevételként időbelileg el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Részletfizetés fix kamatának elszámolása

Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató társaság lehetővé teszi vevőinek, hogy az áru ellenértékét részletekben egyenlítsék ki, fix kamat felszámítása mellett. A kapcsolódó szerződésekben a társaság a törlesztőrészletek értékét megbontja kamatra és áruértékre. Az ügylet könyvelése is ekként történik: az értékesítéskor könyveli az árbevételt és az áfát, az egyes részletek befolyásakor a társaság csökkenti a vevő követelését, és a kamatot nem pénzintézettől kapott kamatként számolja el. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni és könyvelni (T 311 – K 91-92, 467). Az ügyfelekkel kötött szerződés alapján pedig a részletek megfizetésekor a pénzmozgással egyidejűleg – az áruértékre jutó résszel – csökken a követelés összege (T 384 – K 311), a kamatként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Termelői hitelek adósságrendezése

Kérdés: A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...általános feltételeiről szóló 215/2001. Korm. rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők vehetik igénybe –, a pénzmozgással egyidejűleg a tőketartalékba kell helyezni. A szóban forgó támogatást a társaság nem a bevételt növelő, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Összesítő feladás alapján történő könyvelés

Kérdés: Hitelezett értékesítéseknél – a készpénzes értékesítésekhez hasonlóan – a vevőszámlákról összesítő feladás készül, és a feladás alapján összevontan történik az árbevétel könyvelése. (Vevőanalitikával rendelkezünk.) A bevételelszámolás alkalmazott módszere mellett szükséges-e valamennyi számlán a rögzítés időpontja, a kontírozás, a rögzítés tényének igazolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a pénzeszközöket érintő gazdasági műveleteket a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (legalább naponta), akár egy összegben is.A könyvvezetés általános szabályai adnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Készpénzért értékesített menetjegy bizonylata

Kérdés: Társaságunk nyomdai úton előállított helyi járati menetjegyeket értékesít készpénzért. A menetjegy a nyugta tartalmi követelményeinek megfelel, azt szigorú számadási kötelezettség terheli. Az Áfa-tv. előírásai alapján e tevékenységnél pénztárgép alkalmazása nem kötelező. A bevételelszámolás számviteli alapbizonylataként elfogadható-e a nem pénztárgép által kiállított nyugta?
Részlet a válaszából: […] ...alapbizonylataként elfogadható.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a pénzeszközöket érintő gazdasági műveleteket a pénzmozgással egyidejűleg (legalább naponta) könyvelni kell. Nem célszerű azonban a nyugtákat külön-külön, tételesen könyvelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Egyszeres könyvvitel: az előleg könyvelése

Kérdés: Egyszeres könyvvezetésnél hogyan könyvelem helyesen a személygépkocsi beszerzését (előleg, előleg jóváírása, végszámla)?
Részlet a válaszából: […] ...egyszeres könyvvitelt vezetőnek az előleget kapótól a kapott előlegről számlát helyettesítő okmányt kell kapnia. Ezen okmány és a pénzmozgás bizonylata alapján a naplófőkönyvben az átutalt, kifizetett összeg:Bankszámla, illetve Pénztár "Kiadás" (II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Beolvadás esetén áfafizetés

Kérdés: Beolvadásunkat megelőzően cégünk és a jogutód cég egymás között számlákat bocsátott ki, amelyek áfáját levonásba helyeztük, de pénzügyileg nem rendeztük. A beolvadást követően ezek a követelések-kötelezettségek összevezetésre kerültek, nincs pénzmozgás. Hogyan lehet ezeket az áfákat visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] Beolvadás esetén a beolvadó társaság az átalakulás (a beolvadás) cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával – mint mérlegfordulónappal az Szt. szerint – köteles beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az Szt. szerinti beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét közvetlenül a lekötött tartalékba kell helyezni a pénzmozgással egyidejűleg, és mindaddig ott kell kimutatni, amíg azt a Gt. szerint nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs társaságiadó-vonzata, mivel az átadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
20
21
22
24