Magánszemély kapcsolt fél

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy adózó kapcsolt vállalkozása magánszemély, és e magánszeméllyel az adózó szerződéses kapcsolatban áll, a következő előírásokat kell figyelembe vennie:– Nem kell a szokásos piaci ártól eltérő ár miatt a különbözettel módosítania az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Szellemi termék értékesítése

Kérdés: Cégünk gépi hímzést végez. Minden termékhez külön fájl készül, ami a gépi hímzést vezérli. Van olyan partnerünk, aki a hímzett termék mellé kéri az ő termékéhez tartozó fájlt, amivel ő bármikor, bárhol gyártathat a termékből. A mi cégünknek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége. Ezeket a fájlokat – mint szellemi terméket – nyilvántartásba kell venni? Ha igen, milyen áron? El lehet adni ezt a fájlt? Ha igen, akkor mint szoftvert, vagy a termék részeként lehet értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó: ha a cégnek nincs szoftvergyártási, -előállítási tevékenysége, akkor a termékenkénti fájlokat vásárolja, ha viszont vásárolja, akkor adott a fájl bekerülési értéke.A kérdés szerint minden termékhez külön fájl készül. Ha ez igaz, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szja-tv. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével adható meg. A hivatkozott előírás tételesen felsorolja, hogy az Szja-tv. szerint milyen kamat, hozam minősül kamatjövedelemnek, az honnan és miből származhat. Ezek között nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Kamatmentes kölcsön

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?
Részlet a válaszából: […] Ha a két kft. kapcsolt vállalkozás (amelynek megítéléséhez a kérdésben nincs elegendő információ), akkor a szokásos piaci árnak minősülő kamattal "A" kft.-nek növelnie kell, "B" kft. pedig – "A" kft. által aláírt okirat birtokában – csökkentheti az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "ą" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.
Részlet a válaszából: […] A határidős ügyleteknek két, egymástól lényegesen eltérő alapesetét különböztetjük meg: a határidős leszállítási, illetve a határidős elszámolási ügyleteket.A kérdés határidős elszámolási ügyletről szól. Ez esetben az ügylet teljesítése az ügylet zárásakor (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Alultőkésítés példákkal

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
Részlet a válaszából: […] Alapadatok 1000 FtMegnevezés 2013. évi adatSaját tőke összesenEbből:– jegyzett tőke 2013. január 1. – 2013. június 30. 500– jegyzett tőke 2013. július 1. – 2013. december 31. 1000– eredménytartalék 2013. január 1. – december 30. 300– eredménytartalék 2013. december 31....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] A válaszhoz előzetesen néhány dolgot tisztázni kell.Euróban számlázni csak akkor lehet, ha a termék eladási árát az adásvételi szerződésben is euróban rögzítették. Ha az eladásra kerülő termék valóban fordítottan adózik, akkor az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kamatmentesen adott kölcsön

Kérdés: Adott három cég: "A" bevételi nyilvántartást vezető evás bt., "B" Szt. hatálya alá tartozó evás bt., "C" a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. Mindhárom cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Az "A" kölcsönt nyújt "B"-nek és "C"-nek kamatmentesen. A meg nem fizetett kamat jelent-e adóalap-módosítást? Mi a helyzet akkor, ha a magánszemély tulajdonos nyújtja a kamatmentes kölcsönt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a cégek (ideértve a magánszemély tulajdonost is) – a kérdésben leírtak szerint – kapcsolt vállalkozásnak tekintendők. A Tao-tv. előírása alapján viszont sem az "A" evás bt., sem a "B" evás bt., sem a magánszemély tulajdonos nem tartozik a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Közhasznú nonprofit kft. kölcsöne

Kérdés: A közhasznú nonprofit kft. ("A") adhat-e kölcsönt kamatmentesen egy másik közhasznú nonprofit kft.-nek ("B"), amelyben mértékadó befolyással rendelkezik? "A" korábban is nyújtott kölcsönt "B"-nek, de akkor nem kamatmentesen. "A" mindkét kölcsönt "B" cél szerinti tevékenységének biztosítása érdekében nyújtotta. A nyújtott kölcsön tekinthető-e cél szerinti tevékenységnek? A kamatmentesen adott kölcsön kalkulált piaci kamatával meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. vonatkozó előírása alapján a szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában ilyen kivétel nincsen. A kamatfizetési kötelezettségre és részben annak mértékére vonatkozó szabályok azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Kapcsolódó vállalkozás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés:

Hogyan kell értelmezni a 2004. évi XXXIV. tv. a kis- és középvállalkozásokról (Kkv-tv.) 4. §-ának (2)–(5) bekezdéseit transzferárképzési szabályzat és nyilvántartás, valamint az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség szempontjából abban az esetben, ha a négy különböző gazdasági társaságban ugyanazok a tagok vannak, és közöttük szülő-gyermek és testvéri kapcsolat áll fenn? Tehát egyik társaság sem áll a másikkal befektetési viszonyban, az ügyvezető a tagok egyike, a szavazati arány nem tér el a tulajdonaránytól. Van olyan társaság, amelyik napi, másik eseti gazdasági kapcsolatban áll egymással. Amennyiben értelmezhető közöttük a kapcsolódó vállalkozás, úgy minden egyes társaságra fennáll a fenti kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] A Kkv-tv. 4. §-ának (5) bekezdése azt fogalmazza meg, hogy különböző vállalkozások kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek, mert kapcsolatuk a tulajdonosok azonossága miatt egyenértékű azzal, amikor egyik vállalkozás rendelkezik a másikban közvetlenül vagy egy másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
1
…
10
11
12
…
26