Befektetés román lejben

Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés elolvasása után úgy tűnik, nem tudják eldönteni,hogy a részesedés után értékvesztést számoljanak-e el vagy árfolyamveszteséget.A kérdés első felében még arról van szó, hogy értékvesztés elszámolása nemindokolt, a végén pedig arról, hogy nagy összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címke:

Próbaüzemeltetés költségei, bevételei

Kérdés: Cégünknél egy veszélyeshulladék-stabilizáló üzem beruházása valósult meg. Elkezdődött a próbaüzem. A próbaüzem előtt vagy után kell a beruházást aktiválni? Ha a ténylegesen átvett, számlázott hulladékból stabilizálunk a próbaüzem időtartama alatt, az ebből származó bevétel módosítja-e a bekerülési értéket? Ha igen, milyen formában?
Részlet a válaszából: […]  A beruházást akkor kell tárgyi eszközként állományba venni(aktiválni), ha az rendeltetésszerűen használatba vehető, üzembe helyezhető. Asikeres próbaüzem a rendeltetésszerű használatbavételnek az egyik feltétele.Így a beruházást csak a próbaüzem sikeres befejezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címke:

Üzleti vagy cégérték kimutatása utólag

Kérdés: A társaság által megvásárolt üzletrész értéke előző évben a befektetett pénzügyi eszközök között került állományba. Cégvásárlás esetén a felvásárló társaság által az üzletrészért fizetett összeg lényegesen több, mint a befektetésre jutó, az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott saját tőke értéke. Amennyiben nem került kimutatásra az előző évben az üzleti vagy cégérték, a következő évben önellenőrzéssel mindez módosítható? Az üzleti vagy cégértékre terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni? Ha az elkövetkezendő években a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték, terven felüli értékcsökkenés elszámolható-e a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező társaság a megvásárolt – minősített többségetbiztosító befolyást eredményező – üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközökközött vette állományba, tehát tartós befektetésként kezelte. Amikor azüzletrészt megvásárolta a piaci értékeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címkék:  

Termékben adott engedmény

Kérdés: Gumiabroncsok és keréktárcsák nagykereskedelmével foglalkozó társaság kérdezi, hogy az alábbi, értékesítéshez kapcsolódó, termékben adott kedvezmények miként számolhatók el? Minden 40 db-os előrendelés mellé 1 db felnipróbáló állványt, előrendelő partnereinknek minden elő­rendelt garnitúra könnyűfém keréktárcsa mellé 1 flakon felnitisztító sprayt biztosítunk. Minimum 12 db új modell előrendelése esetén további ajándékot adunk. Milyen lehetőségek vannak a számlán való elszámolás esetén? Ha csak a számlázás után tudjuk vevőinknek átadni, akkor mi az elszámolás módja? Az egyes esetekben milyen adózási kérdések merülnek fel?
Részlet a válaszából: […]  A kérdező következetesen az előrendeléshez kapcsolja akülönböző tárgyak átadását. Ha ezt szó szerint kell érteni, akkor valójábantérítés nélküli átadás/átvételről van szó, és ennek megfelelően kell aztelszámolni, adózni. Feltételezzük, hogy partnereik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címkék:  

Nonprofit zrt. tőkevesztése

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdésre a választ maga a Gt. hivatkozott elő­írásaadja meg azzal, ha egymást követő két üzleti évben a társaság nem rendelkezik atársasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű sajáttőkével, és a társaság tagjai a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címkék:  

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […]  Meglepő módon kíván társaságot alapítani a kérdező cég. Akérdésekre csak akkor tudunk választ adni, ha a szükséges lépésekegymásutániságát bemutatjuk. Apportálni csak azt az eszközt lehet, amely eszköz azapportáló tényleges rendelkezésére áll, amelynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címke:

Befektetési jegyek év végi értékelése

Kérdés: Nyílt, illetve zárt végű befektetési jegyeket – amelyeknek naponta változhat az árfolyama – hogyan kell 2011. december 31-én értékelni? Kapcsolódik-e hozzá társaságiadóalap-módosító tétel?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. a befektetési jegyeket nem nyílt végű, illetve zártvégű befektetési jegyek szerint csoportosítja, hanem megkülönbözteti– a határozott idejű befektetési alap által kibocsátottbefektetési jegyet, amelyet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közöttkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanberuházás átértékelése

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt tisztázni kell, a kérdező mit ért ingatlanalatt? A számviteli előírások szerint valójában olyan konkrét eszköz nincs,hogy ingatlan. Elkülönítetten kell nyilvántartani az épületet, az egyébépítményt, illetve a telket, földterületet, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás mobil­telefonok magáncélú használatakor

Kérdés: Cégünk a mobiltelefonok magáncélú használatát nem térítteti meg a munkavállalóival. 2011. évre vonatkozóan keletkezik-e emiatt szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? És ha igen, mi a számítás módja?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem keletkezik.2009. 01. 01-től (így 2011-ben is) a 2003. évi LXXXVI.törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulás alapja ahozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Záloghitel közvetítése

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?
Részlet a válaszából: […]  Mivel a kérdező kft. a közvetített záloghitel fedezetekéntaranytárgyakat fogad el, az így átvett aranytárgyak valójában a pénzintézetetilletik meg, azokat a kft.-nek – mint idegen eszközöket – a felelős őrzésszabályai szerint meg kell őriznie, és természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
Kapcsolódó címke:
1
52
53
54
96