Ajándéksorsolás

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (76. §) nem számít jövedelemnek – többek között – Szr-tv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból származó nyeremény. Az Szr-tv. 16. §-a szerint nem kell engedély a nem folyamatosan szervezett sorsolásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése szerint természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték (termék, szolgáltatás stb.) megszerzésére a kifizető kiadásának számla (számlát helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Földben lévő tartályok kiemelése költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság 1997-ben telephelyet vásárolt. A számlában külön-külön szerepelt a telek és az épület értéke. A földben 6 db használaton kívüli olajtartály is volt, amelyek piaci értékének megállapítására nem került sor, azokat a cég sohasem használta. Környezetvédelmi és biztonsági okokból intézkedtek a tartályok kiemeléséről és elszállításáról, majd a terület füvesítéséről. A kiemelés és elszállítás költsége elszámolható-e a felmerülés évében költségként?
Részlet a válaszából: […] A hosszan idézett kérdésre a válasz az, hogy nem!Bár a kérdésből nem derül ki, figyelemmel voltak-e a telephely vásárlásakor a telek értékének meghatározásánál arra, hogy a földben a telek értékét hosszú távon mindenképpen csökkentő olajtartályok vannak, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Csehországi kft.-ben lévő részesedés értékelése

Kérdés: Társaságunk 2000 májusában egy Csehországban bejegyzett és ott működő kft.-ben vásárlással 100 százalékos részesedést szerzett, amelyet befektetett eszközként mutatunk ki. A vételár 45 százalékát NLG-ben, 55 százalékát euróban fizettük ki. Milyen devizára szóló pénzügyi befektetésünk keletkezett, és év végén hogyan kell ennek a forintértékét megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A választ két részre kell bontani. Beszerzéskor (2000-ben) a forintban számított bekerülési értéket az NLG-ben, illetve az euróban kifizetett vételárnak az NLG, illetve az euró bekerülési árfolyama határozta meg. (Ha az adott devizák rendelkezésre álltak a devizaszámlán,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Ismeretlentől kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a közhasznú társaságnál a kapott adományokat (pl. ruha, szekrény stb.), ha az adománytevő a kilétét nem kívánja feltárni?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú társaságnak a nyilvántartásait az Szt. szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírása szerint [3. § (2) bekezdése] a kettős könyvvitelre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg (könyvelési tétel: T 413 – K 384). Ennek közvetlenül nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú melléklete B/2. pontja alapján áruminta a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő termék, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
89
90
91
94