954 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: A vállalkozás a meglévő tárgyi eszközt lecserélte. A régit még nem értékesítette. Van nyilvántartási értéke. Az értékesítésig, a selejtezésig elszámolható-e még értékcsökkenés?

Kérdés: A feleslegessé vált tárgyi eszköz után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a várható eladási ára nagyobb, mint a nyilvántartási érték. Hová kell könyvelni a terven felüli értékcsökkenést? (A 866. vagy a 869. számlára?)

Kérdés: Nyereményakció keretében kincstári takarékjegy, valamint 20 ezer forint értékű levásárolható vásárlási utalványok kerülnek kisorsolásra. Az Szja-tv. 76. § (2) vagy (3) bekezdése alapján kell megfizetni a szja-t, és mi az adó alapja?

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?

Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?