969 talált cikk a piaci érték kifejezésre

Kérdés: A társaság dönthet-e a számviteli politikájában úgy, hogy a tulajdonában lévő ingatlan esetében nulla maradványértékkel számol, a tervezés bizonytalansága miatt?

Kérdés: Egyéni vállalkozó halála után özvegye tovább folytatja tevékenységét. A használt ingatlan felét (ipartelep) viszont gyermekei öröklik. Elszámolhat-e továbbra is a teljes érték után értékcsökkenést a vállalkozás? Ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakul, akkor mekkora hányad vihető be a kft.-be? Felújítás esetén felerészben saját, felerészben idegen ingatlanon végzett beruházásként kell-e aktiválni? A beruházáshoz kapcsolódó kisvállalkozói kedvezményt vissza kell-e fizetni? Mi a helyzet az egyéni vállalkozás többi vagyonával?

Kérdés: A kft. nyílászárókra felszerelhető, automatikusan működő, távvezérelt redőnyök mozgatására alkalmas motorokat, s az ehhez szükséges tartozékokat forgalmaz. A külföldi partner a termék megismertetése érdekében rendszeresen küld az aktuális motorokból árumintákat, valamint alkatrészeket, bemutatótáblákat. Az árumintákat térítés nélkül átvett eszközként mutatjuk ki a 2. számlaosztályban. Az elhasználódott, a használat során elkopott árumintákat selejtezzük, a ráfordításként elszámolt összeget a halasztott bevétel megszüntetésével ellentételezzük. A bemutatódarabok egy része egy évnél hosszabb ideig is szolgálhatja a vállalkozási tevékenységet, bekerülési értékük viszont nem haladja meg az 50 ezer forintot. (A tárgyi eszközkénti nyilvántartás viszonylag nehéz!) Helyes-e, hogy a kft. ezen eszközöket a forgóeszközök között mutatja ki? A szállítási költség növeli-e ezen termékek értékét, ha a kft. az átadó által meghatározott vámértéken tartja nyilván azokat?

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?

Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?