Értékhelyesbítés átalakulás után

Kérdés: A vállalkozó élt a piaci értékelés lehetőségével. Ezt követően részvénytársasággá alakult át. Az átalakuló társaság vagyonmérlegében az Szt. 136. §-ának (8) bekezdése szerint értékhelyesbítés, értékelési tartalék nem szerepelhet. A társaság az átalakuláskor nem élt az Szt. 137. §-a szerinti vagyonértékelés lehetőségével, a vagyonmérleg-tervezetben az érintett ingatlant könyv szerinti értéken mutatta ki. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése (az rt. létrejötte) után élhet a társaság ismételten az értékhelyesbítés lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen! Az átalakulással egy új társaság jött létre, és ezzel új helyzet állt elő.Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján, amennyiben az adott ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] Az, hogy milyen értéken történik a részesedés vásárlása, az egymástól független felek közötti megállapodás kérdése. Ez adózási szempontból nem a vevőnél, hanem az eladónál jelenthet gondot, esetleg adóalap-korrekciót.Az adott esetben az "A" rt. azzal, hogy megvásárolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Befektetési jegyek nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?
Részlet a válaszából: […] A befektetési jegyeket – az általános előírások szerint – bekerülési értéken kell a könyvekben szerepeltetni. Ha a vételkori aktuális árfolyam eltérő volt, akkor eltérő a bekerülési értékük is. Az Szt. 62. §-ának (1) bekezdése azonban ad arra lehetőséget, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőke eredménytartalék terhére végrehajtott emelését (T 413 – K 411) – függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján hajtották végre – a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt néhány Ptk.-előírást nem árt feleleveníteni.A Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a gyakorlatban sokszor előforduló témákat érint. A kérdésre adandó válaszhoz kövessük a gazdasági eseményeket, hogy azok mindenki számára egyértelműek legyenek.A kft. 1996-ban határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] Értékpapír-juttatás témájával a Számviteli Levelek 36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Üdülőhasználati jogok felvásárlása

Kérdés: A kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt. Az üdülőhasználati jogok felvásárlása megkezdődött. A kft. ezeket a vagyoni értékű jogokat megszüntetheti-e úgy, hogy a továbbiakban mint bérleti díjat költségként számolja el?
Részlet a válaszából: […] Ha a kft. üdülőhasználati jogokkal terhelt ingatlant vásárolt, akkor – valószínűsíthető, hogy emiatt – az ingatlant valós piaci értéke alatt vásárolta meg. A vásárolt ingatlannal kapcsolatos üdülőhasználati jogok felvásárlását nem lehet a vagyoni értékű jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése

Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.
1
88
89
90
94