Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege, a lízingbeadónak az egyéni vállalkozóval kötött pénzügyi lízingszerződése helyébe a lízingbeadónak a kft.-vel kötött pénzügyi lízingszerződése lép. Milyen számviteli elszámolás kapcsolódik ehhez?Az új Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] A jelképes áron számlázott termék, szolgáltatás az Szja-tv. 69. §-a szerint természetbeni juttatásnak minősül. E rendelkezés szerint ugyanis természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Követelések, kötelezettségek leírása

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszából: […] A számviteli nyilvántartásokba jogszerűen felvett követeléseket mindaddig nem szabad kivezetni, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, esetleg a Ptk. szerint a kötelezettség teljesítésébe be nem számították, illetve amíg azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Maradványértéket elért eszközök kivezetése

Kérdés: Az Szt. 53. §-ának (4) bekezdése szerint a maradványértéket elért eszközöknél sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés nem számolható el. Milyen jogcímen vezethető ki a maradványérték az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt esetekben?
Részlet a válaszából: […] Ha a tárgyi eszköz feleslegessé vált, akkor az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint át kell sorolni a forgóeszközök közé, piaci értéken. Ebben az esetben, illetve ha megsemmisült, hiányzik az eszköz, már nem immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Az új Szt. szerint a tartósan nem üzemelő gépeket nettó értéken ki kell vezetni a készletszámlára. Mi történik a "0" értékkel? Hogyan kell kezelni a "0 értékű" üzemelő eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakból következik, hogy amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, a tárgyi eszközt át kell sorolni a készletek közé [ez utóbbit a 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint: amennyiben az eszköz használata, rendeltetése eredeti besorolását követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a muködést tartósan már nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] A követelés engedményezésének számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
93
94