Vadásztársaság tevékenységének minősítése

Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...szerintkell megbontani levonható és le nem vonható részre, a megbontás utáni le nemvonható áfát pedig – csak ez esetben – az egyéb ráfordítások között kellelszámolni. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy az Áfa-tv. 3. számúmelléklete I. részénél adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja tételesenmeghatározza, az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésenalapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetvekapcsolódó, nem számlázott –, utólag adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása

Kérdés: Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Részlet a válaszából: […] ...az éve 2006. A felszámolási zárómérleg nem a valóságnakmegfelelően mutatta a kft. eszközeinek az értékét, hiszen abban a rendkívüliráfordításokkal szemben leírt készletek nem szerepeltek. A készleteket tehátállományba kell venni a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Közművesítés után a terület értékesítése

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég megbízást adott az építőipari társaságnak a közművesítési feladatok elvégzésére. A terület közművesítése után a megrendelő a közművesítést nem veszi át, mert annak ellenértékét nem tudja kifizetni. A hosszú és költséges pereskedés elkerülése érdekében el lehet-e járni az alábbiak szerint? A kivitelező a szerződést felbontja, majd az elkészült közművesítést késztermékként vagy áruként készletre veszi, megállapítja az egy-egy telekre jutó közműráfordítás összegét és árát, megpróbálja közvetlenül értékesíteni a telektulajdonosoknak. A ráfordításoknál az áfa levonásra került, az értékesítések esetén pedig az áfa megfizetésre kerül. Ha a közművesítést csak bekerülési érték alatt tudja a kivitelező értékesíteni, adható-e utólagos árengedmény? Az árukészlet leértékelhető-e a keresleti ár szintjére?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mivel az tele vanellentmondással?Nem derül ki a kérdésből, hogy az építőipari társaság milyenközművesítési feladatokat végzett. Ez azért lényeges, mert a kivitelező csak azáltala végzett munkákat (szolgáltatásnyújtást) értékesítheti, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Tulajdonosok által átadott pénzeszköz

Kérdés: Társaságunk tulajdonosai elhatározták, hogy véglegesen pénzeszközt adnak át a társaságnak. Az átadott pénzeszközt a tőketartalék javára könyveltük. A cégbíróságra nem jelentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...célra kapta.) Meg kell jegyezni, az átadótulajdonos véglegesen pénzeszközt csak adózott pénzeszközéből, illetve arendkívüli ráfordítások közötti elszámolással (és a társaságiadó-alap növelésével)adhat át.A Gt. ad arra lehetőséget, hogy a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelések miatti adóalap-korrekció

Kérdés: A behajthatatlan követelések miatt az adózás előtti eredményt növelő-csökkentő tételek elszámolása 2005. 01. 01-jével megváltozott. Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontját, illetve 8. §-a (1) bekezdésének d) pontját? Hogyan járunk el helyesen az adóalap módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...változtak, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapjánbehajthatatlannak minősülő követelést le kell írni, az egyéb ráfordításokközött el kell számolni. A társasági adó alapját 2005. 01. 01. előtt abehajthatatlannak minősült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Így az 50 százalékos értékvesztésselcsökkentett követelést az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján azegyéb ráfordítások közötti elszámolással kell kivezetni, könyvelési tételek: T315 – K 311 és T 8691 – K 311. Az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Személygépkocsi-értékesítés levonható áfájának besorolása

Kérdés: A társaság eladja tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsiját. A beszerzéskor le nem vonható áfa ilyen esetben részben levonhatóvá válik. Tudjuk, hogy egyéb bevételként kell elszámolni. Milyen jogcímen kell az utólag levont áfát az egyéb bevételek közé besorolni? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a személygépkocsi nettó értéke abeszerzéskor le nem vont áfát is arányosan magában foglalja, és a nettó értéketaz egyéb ráfordítások között kell elszámolni, az utólag levonhatóvá váló áfavalójában az egyéb ráfordításként elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Üzleti ajándék

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...22. §-ának (9) bekezdésében előírtkövetelmények sem]. Így azt a térítés nélküli átadás szabályai szerint kell arendkívüli ráfordítások között elszámolni, és áfafizetési kötelezettségterheli.Az adózás előtti eredményt a Tao-tv. 3. számú mellékleteB/2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Támogatás az ISO rendszer kiépítéséhez

Kérdés: Vállalkozásunk az ISO rendszer kiépítésére pályázatot nyújtott be. A pályázaton nyert összeget a rendszer kiépítésének végén a tanúsítvány meglétét követően kaptuk meg. Az ISO rendszer kiépítésével kapcsolatos költségek számláit 2005. március-június hónapban kaptuk meg, a tanúsítványt 2005 júniusában, a támogatást 2006 januárjában. A számlák előzetesen felszámított áfáját 2005-ben levontuk, helyesen jártunk el? A 2006 januárjában megkapott támogatás 2005. évi egyéb bevétel? Ha az ISO rendszer költségeit alapítás-átszervezés címén aktiváljuk, az egyéb bevételt is el kell határolni? És mit veszünk figyelembe az arányosításnál, ha arányosítani kell? Mikor kell a támogatást a társaságiadó-bevallásban csekély összegű támogatásként szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 3.számú melléklet I. részében foglaltak szerint meg kellett volna osztanilevonható és le nem vonható részre (az utóbbit az egyéb ráfordítások közöttkellett volna elszámolni).A 2006 januárjában az ISO rendszer bevezetése költségeinekellentételezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.
1
77
78
79
107