Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...a cél az, hogy az egyes üzleti évek eredménye legyen pontosabb, az időszakonként ismétlődően felmerülő költségek, ráfordítások ne csak a felmerülés évének az eredményét terheljék. A költségekre képzett céltartalék nagyságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...közé besorolni. Az értékesítési céllal beszerzett eszközök (ideértve a telket és az épületet is), az ezen eszközökértékét növelő ráfordítások a készletek közé tartoznak, az áruk közé akkor, ha azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Eladásra vásárolt ingatlan felújítása

Kérdés: Ingatlanforgalmazó cég az eladásra vásárolt ingatlan esetleges felújítási költségeit hogyan könyveli, ha a továbbértékesítésre szánt ingatlant áruként tartja nyilván, és azt a beszerzés évében nem tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Az ingatlan továbbértékesítésekor kell mind az áruk, mind a saját termelésű készletek közül kivezetni a fent említett pótlólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése

Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségek (értékcsökkenési leírás, karbantartás) valóban a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások, és ezért azokkal nem kell a társaságiadó-alapot növelni.Ezek előrebocsátása után válaszolunk a konkrét kérdésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Hozzájárulás transzformátorállomás építéséhez

Kérdés: Társaságunk transzformátorállomást épít az áramszolgáltatóval közösen, amelynek költségeit 60 százalékban a kft. viseli. A transzformátorállomás az áramszolgáltató tulajdonába kerül, a karbantartás is az rt. feladata. A számla még nem készült el, csak egy "Megállapodás a pénzeszköz átadás-átvételéről", amelyen az SZJ-re a hivatkozás: nem besoroláson alapuló szolgáltatás. A transzformátorállomás-építést a tárgyi eszközök vagy az immateriális javak közé kell-e besorolni? El lehet-e számolni értékcsökkenést? Hogyan állapítjuk meg, hogy hány évig szolgálja a vállalkozási tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...alapján fizetik, illetve a szerződés nem tartalmazza az előbbieket, akkor a pénzátadást végleges pénzátadásként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, mivel hiányzik a vagyoni értékű jogok között történő kimutatás legfontosabb feltétele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg" kell az egyéb ráfordítások között elszámolni. Ha a nagykereskedelmi vállalatnál e szerint jártak el, függetlenül attól, hogy az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység tárgyévi eredménye. Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a bevételek arányában kell megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Adóalap-módosítás vásárolt, kifizetett készlet miatt

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak a Tao-tv. szerint a 2000. 12. 31-én meglévő készlet értékével 3 év alatt, egyenlő részletekben növelnie kell a társasági adó alapját. A 2001. év végi kifizetett készlet értéke (növekedése, csökkenése) nem befolyásolja a 2001. évi társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...számolódik el. A változás miatt a kifizetett, vásárolt készletek 2000. december 31-éhez viszonyított csökkenése növeli a 2001. évi ráfordításokat és csökkenti az eredményt. Tekintettel arra, hogy 2001 előtt – adózási szempontból – a kifizetéskor csökkent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Devizában kiállított számla kiegyenlítése forintban

Kérdés: A társaság árut exportál, a számlát devizában állítja ki. Az ellenértéket a külföldi vevő forintban utalja át a magyarországi bankszámlára. Milyen árfolyamon kell a forintot átszámítani, ha a társaság a devizakövetelések értékelésénél a saját bankja középárfolyamát alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...vevő forintátutalással (T 384 – K 317), vagy a belföldi vevő elengedett követelésként (T 8893 – K 317) számolja el a rendkívüli ráfordítások között. (Fordított esetben, ha a külföldi vevő többet utalt át, mint az árfolyam-különbözettel korrigált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szennyvízközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulás

Kérdés: Szövetkezetünket határozat kötelezte szennyvízközmű-társulati hozzájárulás megfizetésére 2000 áprilisában. Ennek a 2000-ben esedékes részét befizettük és rendkívüli ráfordításként számoltuk el. Elszámolható-e 2001-től is rendkívüli ráfordításként, vagy az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell azt kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...szennyvízközmű-társulati érdekeltségi hozzájárulást 2001-től is a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, mint véglegesen átadott pénzeszközt (T 8895 – K 384). Az érdekeltségi hozzájárulás nem tartozik az Szt. 26. §-ának (3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
94
95
96
104