Kiválás vagy kilépés elszámolása

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem fogalmazott egyértelműen. A kérdés elején még kiválásról van szó, a folytatásban említettek pedig inkább a kilépésre utalnak. Természetesen, elszámolási szempontból nem mindegy, hogy 2 fő kilép a bt.-ből, vagy kiválik a bt.-ből.Ha a 2 fő kilép a bt.-ből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] Tőkeemelés külső tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

A beszámoló és az adóbevallás önellenőrzése

Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi beszámoló önellenőrzéséhez először meg kell állapítani, hogy az elkövetett hiba jelentősnek minősül-e vagy nem. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja szerint jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Osztalékelőleg adója 2003-ban

Kérdés: A kkt. osztalékelőleget szeretne felvenni 2003-ban. Az osztalékelőleg számításánál kalkulálhatunk-e úgy, hogy a várható saját tőke 30 százalékát meg nem haladó részt csak 20 százalékos adó terheli, vagy az osztalékelőleg felvételénél a régi szabályt kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 39. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján osztalékelőleg – a 21. § szerinti közbenső mérleg alapján – a más jogszabályokban előírt egyéb feltételek teljesülése mellett is csak akkor fizethető ki, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékelőleg fizetése (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany (kft., bt.) közbenső mérleg alapján fizethet-e osztalékelőleget? És ha igen, akkor kell-e abból a kifizetőnek az Szja-tv. 66. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalék összegben adóelőleget levonnia?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany gazdasági társaságokra (kft., bt., kkt.) vonatkoznak a Gt. előírásai. A Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél akkor van lehetőség az Szt. szerinti beszámoló elfogadását megelőzően osztalékelőleg fizetésére, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: – Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? – Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől változtak az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok, de az adó mértéke nem módosult. Így továbbra is a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagjainak a tagi, tulajdonosi jogviszonyukra tekintettel kapott jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Osztalékfizetés (eva)

Kérdés: Ha egy bt. a kettős könyvvitelt választotta, mint evaalany, akkor pl. 2004-ben hogyan lehet osztalékot fizetni?Példa: jegyzett tőke: 500 E Ft, 2000. eredménytartalék: 200 E Ft, 2001. eredménytartalék: 600 E Ft, 2002. eredménytartalék: 1500 E Ft, 2003. evás év is eredményes: 2000 E Ft.Az osztalékfizetésnél a sorrendiséget figyelembe kell venni (először a 2000. és így tovább), és ezeknek az előző évek eredményének milyen szja- és más vonzata van?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 18. §-ának (4) bekezdése szerint – főszabályként – az evaalany társaságot adóalanyisága adóévében nem terheli a magánszemély tagjának kifizetett osztalék utáni személyijövedelemadó-kötelezettség. Ettől eltérő rendelkezéseket tartalmaz az Eva-tv. 18....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A kilépő tagot megillető vagyon

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető betéti társaság tagja felmondással felmondja tagsági viszonyát. Elszámolás a 2002. évi mérleg adatai alapján történik: Eszközök: Tárgyi eszközök 23 456 Készletek 15 391 Követelések 10 314 Értékpapírok 12 000 Pénzeszközök 703 Aktív időbeli elhat. 208 Összesen: 62 072 Források: Jegyzett tőke 23 000 Eredménytartalék 1 766 Lekötött tartalék 12 000 Mérleg szerinti e. – 3 061 Saját tőke 33 705 Hosszú lejáratú köt. 2 775 Rövid lejáratú köt. 25 416 Passzív időbeli elhat. 176 Összesen: 62 072 Kölcsönös megállapodás alapján az ingatlanok forgalmi értékét 44 523 E Ft-ban fogadják el, így a tárgyi eszközök különbözete 21 067 E Ft. A kilépő tag szerint részére a saját tőke + értékhelyesbítés [54 772 E Ft] vagyoni betéte arányában (5,55 százalék) jár [3039 E Ft]. A vagyoni betét értéke 2000 E Ft. A lekötött tartalék a másik tagtól visszavásárolt vagyoni betét (névértéke: 5000 EFt), amelyet 18 havi részletben fizetnek ki. Helyes-e az az álláspont, hogy a kötelezettségekkel is csökkenteni kell az elszámolás alapját?
Részlet a válaszából: […] Alapvető problémákat tükröz a részletesen idézett kérdés. Ezért a válasz előtt tisztázni kell, a kilépő tagot milyen összeg illeti meg.A kérdésben a kilépő tag 2000 E Ft vagyoni betéttel rendelkezik, ami 5,55 százaléknak felel meg. Ennek alapján a jegyzett tőkének 36 000 E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Eredeménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalékot az adózott eredmény kiegészítésére – osztalék fizetése céljából – igénybe lehet venni. Az adózott eredmény azonban nyereség és veszteség is lehet. Negatív adózott eredmény mellett is fizethető osztalék?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 87. §-ának (5) bekezdése adja meg. Ezen előírásból következik, ha negatív az adózott eredmény, és az eredménytartalék az Szt. 37. §-ának (6) bekezdése szerint az adózott eredmény kiegészítéséhez igénybe vehető (az igénybevétel után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] Valójában először arról kell dönteni, hogy egyáltalán mit akar a betéti társaság. Ha valóban át akar alakulni, akkor a kérdésben felvetett problémákat az átalakuláshoz kapcsoltan kell kezelnie. Átalakulásnál viszont nem lehet közbenső mérlegről, közbenső mérleg szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
1
61
62
63
70