Törzstőke a pénztárban

Kérdés: Családi kft. 3000 E Ft törzstőkével. A működéshez nincs szükség a 3000 E Ft-ra. A bankból felveszik a pénzt, a pénztárban megjelenik. Ha meg akarnánk számolni a pénzt, az nincs meg. Valamire elköltötte a család. Ha az APEH ellenőriz, mi a következménye, hogy nincs meg a "saját tőkéjük."
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a családi kft.-re is vonatkoznak azáltalános gazdálkodási, számviteli, pénzügyi szabályok, konkrétan a Gt., azSzt., az Art., a különböző adótörvények előírásai.A családi kft. pénze sem a családé, hanem a kft.-é. Acsaládnem kezelheti úgy, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg kft.-nél (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. év közben – a közbenső mérleg elkészítését követően – a várható adózott eredménye terhére előleget vesz fel. Év közben ezt a tételt hogyan kell könyvelni? És év végén a teljes osztalékot hogyan számoljuk el? Hol kell a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepeltetni az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. hatálya alá tartozó evaalany kft.-re is vonatkoznakaz Szt.-ben, a Gt.-ben meghatározott osztalék-, illetve osztalékelőleg-fizetésielőírások. Így például a Gt. 141. §-ának (4) bekezdése szerint a kft.-nél (azevaalany kft.-nél is) akkor van lehetőség az Szt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:    

Átalakulás cégformaváltozással

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a társaságok átalakulásávalkapcsolatos előírások ismertetése nem fér bele a kérdésre adható válaszkereteibe. A Gt. külön fejezetben (az 59-80. §-okban) foglalkozik a gazdaságitársaság jogutódlással történő megszűnése (átalakulása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás kilépő taggal (eva)

Kérdés: Jelenleg bevételi nyilvántartást vezető evás cég a társaságból kilépő taggal kíván elszámolni. Ebben az esetben milyen kötelezettség terheli a társaságot (eva, áfa, szja), illetve a kilépő tagnak milyen kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. az evaalanyiság megszűnésével kapcsolatosantartalmaz rendelkezéseket. A törvény 18. §-ának (10) bekezdésében foglaltakalapján, ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságadóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szt. hatálya alá tartozó evaalany osztalékelőlege, osztaléka

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft. 2004. évben a közbenső mérleg elkészítése után pénzt vett fel a tárgyévi adózott eredménye terhére. Hogyan kell ezt könyvelni? És hogyan kell év végén könyvelni, ha úgy dönt, hogy az adózott eredményt a tulajdonos veszi fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak ellentmondásosak, és alapvetően nem jogszabályszerű a megfogalmazásuk. A közbenső mérleg alapján nem a kft. vesz fel pénzt, hanem a tulajdonosok vehetnek fel osztalékelőleget. Ebből következően év végén a tulajdonos az osztalékelőlegnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint: a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ez az előírás az egyszemélyes kft.-re is érvényes.A Gt. előírásából két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszban külön-külön kell szólni a tőkekivonással megvalósuló tőkeleszállításhoz kapcsolódó, illetve az átalakulás során az új társaság tulajdonosainál jelentkező adóalap-korrekciók lehetőségeiről.A tulajdonos kft. által megvalósított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatos üzleti vagy cégérték kimutatásának szabályait az Szt. 3. §-a (5) bekezdése tartalmazza. Ezen (5) bekezdés 1/c pontja alapján, amikor az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés az eva előtti eredmény terhére

Kérdés: Evás cég 2003. évi eredményét teljes mértékben osztalékként kifizeti, az eredménytartalékban hozott összegből is osztalékkifizetésről döntöttek a tulajdonosok. Az eredménytartalék terhére történő kifizetés szja-számításánál figyelembe kell-e venni az evás kifizetés összegét, vagyis a két forrásból származó osztalékot kell viszonyítani a saját tőkerészhez, vagy az szja-számításnál csak az eredménytartalékból fizetendő összeget kell adózás szempontjából figyelembe venni, és viszonyítani a saját tőkéhez?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. arról rendelkezik, hogy az Szt. hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany az Szja-tv.-nek és az Art.-nek az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] Az üzletrész értékesítése esetén az eladási ár meghatározása az eladó és a vevő megállapodásától függ. Így a törzstőke egyharmadát kitevő üzletrész háromszoros áron történő értékesítése akár reális is lehet.A kérdésben közölt adatok alapján az eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
61
62
63
73