732 talált cikk a saját tőke kifejezésre

Kérdés: Egy bt. 1999-ben átalakult kft.-vé. Nem forgalomképes vagyontárgya miatt tőketartalékot képez. Azóta törlesztette hitelét, sőt az eszközt is értékesítette. Milyen lehetőség van a tőketartaléknak az eredménytartalékba való visszavezetésére? (A társaság folyamatosan nyereséges.)

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?

Kérdés: 2001. január 1-jétől adhat-e a társaságnak a vele kapcsolt vállalkozásban lévő magánszemély tagja kamatmentes kölcsönt úgy, hogy sem szja-, sem tao-fizetési kötelezettsége ne keletkezzen? Hogyan kell megítélni, ha a keretszerződést már 2000. december 31-e előtt megkötötték? Hogyan kell kezelni a 2001. január 1-jén már meglévő, korábban kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönöket?

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?