Tagi kölcsön felső határa

Kérdés: A bt. beltagja milyen összeghatárig nyújthat tagi kölcsönt vállalkozásának? Van-e felső határ?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kölcsönnek azonban ésszerű határt szabhat, hogya) a 2001 előtt kapcsolt vállalkozástól kapott kölcsön napi átlagos állományának az adózó saját tőkéjének (ezt is a 2001 előtti szabályok szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Dolgozói üzletrész kedvezményes áron

Kérdés: A kft. dolgozói üzletrészt kíván kialakítani, amelyet a dolgozók kedvezményes áron vásárolhatnak meg. Az üzletrész teljes értékét, vagy csak a névérték és a megfizetett összeg különbözetét kell az eredménytartalék terhére elszámolni? Hogyan és mikor kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz idézzük a Gt. idevonatkozó előírásait. A Gt. 145. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint: "(1) A társasági szerződés rendelkezhet arról, hogy a társaság munkavállalói ingyenesen vagy kedvezményes áron dolgozói üzletrészt szerezhetnek." "(2) A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Átértékelési különbözet miatti adóalap-növekedés

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének i) pontjában előírt adóalap-növelési kötelezettséget? Ha például a beolvadó 80 millió forinttal felértékelt saját vagyona 160 millió forint, a jogutódnak (a beolvasztónak) 3 évi egyenlő részletekben mekkora összeggel kell növelnie az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. hivatkozott előírása szerint az adóalapot az összevont pozitív átértékelési különbözettel kell 3 adóévben, egyenlő részletekben növelni. Az új Szt. 137. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben (könyvekben) értékkel kimutatott eszközöket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

"Újraértékelés" az egyszeres könyvvitelt vezetőknél

Kérdés: A bt. a befektetett eszközök között csak tárgyi eszközökkel rendelkezik. Az 57. §-ra figyelemmel kell-e és mikor kell az egyszeres könyvvitelt vezető bt.-nél az "újraértékelést" elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A piaci értéken történő "újraértékelés" a kettős könyvvitelt vezetőknél sem kötelező, csak lehetőség. Ami a kettős könyvvitelt vezetőknél kötelező, az a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása, ha a terven felüli értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Adóalapot növelő kamat figyelembevétele

Kérdés: Egy kft. külföldi magánszemélytől hitelt vett fel a 2000-ben megkötött szerződés alapján. A hitel egy részét 2000-ben, egy részét 2001-ben folyósították, a szükségletnek megfelelően. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjánál figyelembe kell-e venni az előző évi szerződés alapján, de 2001-ben beérkezett hitel összegére elszámolt kamatot is? És a 8. § (5) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell-e venni a 2000-ben megkötött szerződésre 2001-ben beérkezett hitelt, vagy csak azokat a hiteleket, amelyeket a 2001-ben kötött szerződés alapján folyósítottak?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség – az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény VI. fejezete tartalmazza a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításait (a 118-133. §-okban). Már itt meg kell azonban jegyezni, hogy legalább ilyen fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden: igen!Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
1
69
70
71
72