Találati lista:
81. cikk / 144 Év végi vevőszámla könyvelése
Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
82. cikk / 144 Önkormányzati bekötőút felújítása
Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társaságiadó-vonzata?
83. cikk / 144 Év végi számla könyvelése
Kérdés: A szállító a szerződés szerint 2011. 12. 30-án teljesített. A vevő számviteli politikája szerint a tárgyévet követő január 31-ig kell az előző év bizonylatait figyelembe venni az előző évi eredmény megállapításánál. Két könyvelő vitatkozik. Az egyik könyvelő szerint: mivel a teljesítés dátuma 2011. december 31-e előtti, és január 31-ig fogadja be a vevő a bizonylatokat az előző évre, a számlát – bár 2012. évi dátum van rajta – 2011. évre kell könyvelni. A másik könyvelő átmenő passzívát képez, a költségvalódiságot így biztosítja. Kinek van igaza?
84. cikk / 144 Euróban kiállított számlák könyvelése, könyvvezetés euróban
Kérdés: Euróban történő könyvvezetés mellett, ha a belföldi szállító áfás számlát állít ki euróban, de az általa használt árfolyam eltér az általam használttól, akkor az áfát milyen euróértéken könyveljem? A visszaszámítással egészen más euróösszeg jön ki. Az eltérést árfolyam-különbözetként könyveljem?
85. cikk / 144 Hitelkártyával fizetett számlák könyvelése
Kérdés: A külföldi kiküldetésben lévő dolgozók hitelkártyát kapnak üzleti útjaikon felmerült költségeik kifizetésére. A hitelkártya-forgalomról minden hónap 20-áig folyószámla-kivonatot kapunk. A cég bankszámláját a havi forgalmi összeggel minden hónap 20-áig megterheli a hitelkártya-forgalmazó. A dolgozók – eddig az időpontig – leadják a hitelkártyával kiegyenlített számláikat. Hogyan és mikor kell könyvelni a hitelkártya-tranzakciókat? A hitelkártyát a könyvekben mint pénzeszközt vagy mint kapott hitelt kell kimutatni?
86. cikk / 144 Könyvelési díjak számláinak könyvelése
Kérdés: A könyvelőiroda a könyvelésről szóló számláit 1 hónapos "csúszással" állítja ki: 2012. január végén számlázza a 2011. december havi bizonylatok könyvelési díját és áprilisban-májusban a 2011. évi éves beszámoló elkészítésének a díját. Ezeket a díjakat hogyan és milyen főkönyvi számlákkal szemben könyvelje a számla kiállítója, és hogyan a számla fogadója (az ügyfél)? Jó esetben havi díj szerepel a szerződésben, de van olyan eset is, amikor a tényleges munkaidő-ráfordítás alapján számlázzák a beszámolókészítés díját.
87. cikk / 144 Lízingelt eszköz visszaadása
Kérdés: Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti futamidő lejárata előtt sor kerül?
88. cikk / 144 Támogatással kiegyenlített szállító
Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
89. cikk / 144 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
90. cikk / 144 Letétkezelés az ügyvédnél
Kérdés: Az ügyvéd letéti számlával rendelkezik. A letéti számlán elhelyezett összeg után a bank meghatározott időszakonként kamatot ír jóvá. Az ügyvédi munkadíj a felgyülemlett kamatok bizonyos része lesz, az ügylet kimenetelétől függően. Ezt a kamatot hova kell könyvelni, kell-e erről számlát kiállítani, utána áfát fizetni?
