5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?

Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?

Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontjával kapcsolatban kérdezem. A társaságtól megrendelt kísérleti fejlesztés elvégzéséhez a társaság maga szerzi be a szükséges tárgyi eszközöket, számolja el az amortizációt, de ezekkel az eszközökkel végzett munkát több céggel végezteti el, nem a saját dolgozóival. Ebben az esetben a 7. § (1) bekezdésének t) pontja szerinti adóalap-csökkentés igénybe vehető-e a közvetlen költségként elszámolt, a kísérleti fejlesztéshez beszerzett eszközök amortizációjára?

Kérdés: Ügyfelünk időszakos lap kiadásával foglalkozik. Mivel újonnan induló lapról van szó, most még jelentős mennyiségű – előfizetők bevonását célzó – ingyenes példány terjesztése a jellemző. A lapokat átvételi elismervény ellenében (ingyen) átadják a terjesztő cégnek, amely az átvett példányok után csak terjesztési díjat számláz a kiadónak. A lapkiadótevékenység elszámolása a következő: – a nyomdában elkészült lapokat készletre vesszük, – a terjesztők által a lehetséges előfizetők részére ténylegesen átadott példányokat számlázzuk a terjesztőknek 100 százalékos engedménnyel, – a megmaradt példányokat visszavesszük és selejtezzük. Kérdésünk: a leírt módon történő eljárás megfelel-e a számviteli és adózási előírásoknak?

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?

Kérdés: A nagykereskedelmi cég kizárólagos forgalmazója egy olasz épületgépészeti termékeket gyártó cégnek. A magyar cég folyamatosan oktatást tart a továbbforgalmazók, a mérnökök és szerelők részére. Az előadásokra a meghívó a magyar cég honlapján, mindenki számára elérhető módon található. Akik ezeket az előadásokat meghallgatják, kapnak egy pólót és egy sapkát, amelyre az olasz cég neve, logója van hímezve. A gyártó olasz cég ragaszkodik ahhoz, hogy a termékeit úgy reklámozzák, hogy a szerelők olyan ruházatban legyenek, amire az olasz cég logója hímezve van. Egyéb reklámköltsége nincs. A személyes meggyőzés, illetve a pontos szakmai tájékoztatás érdekében az ügyfeleket a magyar cég elviszi a gyártóhoz, gyártás közben mutatja be a termékeket. Milyen költségként lehet ezeket a gazdasági eseményeket elszámolni? Reklámként, reprezentációként, adóköteles természetbeni juttatásként?

Kérdés: "A" cég mint beolvadó cég 100 százalékban tulajdonosa a "B" cégnek. A "B" cég a beolvasztó (az átvevő) cég. "B" cég 2009-ben kiállított "A" cég felé egy számlát 30 millió forint + áfa összegről, a vitorlakikötő üzemeltetési joga átadása kapcsán. "B" cég az áfát 2009-ben rendezte. "A" cég a számlát nem egyenlítette ki, így a pénzügyi rendezetlenség miatt az áfát nem igényelte vissza. A beolvadás napjáig, 2010. október 1-jéig a pénzügyi rendezés nem történt meg, a beolvadás miatt nem is fog kifizetésre kerülni. A kérdés az, ki fogja visszaigényelni az áfát? "A" cég a megszűnésre hivatkozva, vagy "B" cég mint jogutód?

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?