5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A kft. ingatlanapporttal szeretne egy részvénytársaságban részesedést szerezni, az rt. pedig a kft.-ben szintén ingatlanapporttal. Az ügylet mindkét cégnél tőkeemelés keretében valósulna meg. Keletkezik-e illeték-, illetve áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?

Kérdés: Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval – eladási megbízásra – bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.

Kérdés: Társaságunknál a leltározás alkalmával az adminisztrációs hibák miatt keletkezett leltárkülönbözetek közül a számítógépes rendszer a többleteket a 98., a hiányokat a 86. számlaosztályba könyveli. Adminisztrációs hiba esetén össze lehet-e vezetni a hiányt és a többletet, mert ez fontos lehet a jövedelemminimum számításánál?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú társaság vagyunk. A tulajdonos apportcseréről határozott, kivon egy ingatlant az apportunkból, és helyette egy másik ingatlant ad át a társaságnak. Az önkormányzat szerint nem kell számlázni, és nem áfaköteles az apportcsere. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?

Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?

Kérdés: A Számviteli Levelek 183-as számában megjelent 3818. Árva gyerek bankszámlájára átutalt összeg című tájékoztatással kapcsolatosan kérdezem, hogy a bankszámlára történő utalással teljesített ajándékozás esetén nincs szja-kötelezettség? Jelenti ez azt, hogy a társasági adó megfizetésével bármely magánszemélynek adómentesen adhatunk ajándékba pénzt, feltéve hogy azt a bankszámlára utaljuk, és nincs velünk semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban?

Kérdés: Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?