5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk bruttó 400 000 Ft értékben sportmezeket vásárolt. Ezeket egy közhasznú sportegyesületnek kívánjuk adni. A mezeken a kft. logója és az általa forgalmazott/gyártott termékek neve szerepel. Kérdésem: Visszaigényelhetem-e a sportmezekről szóló számla áfáját; elszámolhatom-e ezt az összeget reklámköltségnek? Van-e teendője a sportegyesületnek, kell-e reklámszolgáltatást számláznia felénk? Vagy elég szerződni, hogy ingyen kapják a mezeket azok hordásáért, reklámozásért cserébe?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különböző díjbekérő bizonylatokat (pl. biztosítások, folyóiratok díjbekérői)?

Kérdés: Jól működő bt. régóta küszködik pár millió forintos visszafizetetlen tagi hitellel. Pillanatnyilag remény sincs arra, hogy a bt. rendezni tudja tulajdonosai felé tartozását. Könyvvizsgálónk a következő megoldást javasolta: a bt. hozzon taggyűlési határozatot arról, hogy a tagok készpénzes befizetés formájában felemelik a társaság eredménytartalékát, majd ezzel egy időben a pénztáron keresztül fizesse vissza a bt. a tagoknak a tagi kölcsönt. A javasolt megoldás tetszetősnek látszik, de nem ütközik-e jogszabályi előírásba?

Kérdés: Bérszámfejtő programunk programhiba folytán a leszámoló dolgozóknak rosszul számolta ki a bérüket. Így cégünk többet fizetett ki, mint amennyit ki kellett volna fizetnie. A hiba akkor derült ki, amikor a programot megjavították. Az így számfejtett összeget cégünk a dolgozóktól már nem kaphatja vissza. A túlfizetést hova kell könyvelni? Az 541. számlára vagy a 8. számlaosztályba?

Kérdés: Társaságunk gabona termeltetésével foglalkozik. Az ehhez szükséges inputanyagokat (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) szerződés alapján értékesíti az integrált partnerei felé halasztott fizetési határidővel. Ezek ellenértékét a partnerek a termény betakarítását követően, vagy a szükséges termény mennyiségének átadásával, vagy készpénzátutalással teljesítik. A megfinanszírozott inputérték után a szerződés szerinti kamatot és lebonyolítási díjat számítja fel és számlázza ki társaságunk a partnerek felé. Helyesen járunk-e el, ha ezen tételeket 15 százalékos áfakulccsal számlázzuk ki, tekintettel arra, hogy a kihelyezett inputok tekintetében kvázi termelési kölcsönt nyújtunk partnereink számára? Véleményünk szerint ily módon ennek áfakulcsa felveszi az általa előállított termék áfakulcsát. Helyes-e ezen megközelítés?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: Jövedéki termékek nagykereskedelmével foglalkozó társaság telephelyein lakossági értékesítést is kíván végezni. (Diszkontjelleggel.) A készletnyilvántartó-számlázó rendszerből közvetlenül kerülnének kiállításra a lakossági értékesítések készpénzfizetési bizonylatai is. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben szereplő nyugtaadási kötelezettség alól hogyan lehet mentesülni? Pénztárgépes nyugta helyett alkalmazható-e – a számítógéppel nyilvántartott készlet rendszerből történő értékesítése esetén – olyan kiskereskedelmi bizonylat, amelyen a vevő neve, címe nem szerepel, csak a kiskereskedelmi (diszkont) értékesítésre történő utalás? (Pl.: kiskereskedelmi bizonylat a fejlécben, a többi adat részletes számlának felelne meg, a készletnyilvántartás miatt.) Amennyiben kötelező számlát kiállítani, de a lakossági vevő nem mondja meg a nevét, címét, ami a számla kiállításának kötelező eleme lenne, ez esetben megtagadható-e a kiszolgálás, ha diszkontértékesítésre figyelmeztető tábla kerül elhelyezésre az üzletben, amin szerepel, hogy csak a vevő neve, címe közlése után áll módunkban kiszolgálni?

Kérdés: A megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget. A kft. elvégzi a szedési, tördelési, nyomtatási munkákat az általa beszerzett alapanyagok felhasználásával. A kész kiadványt számlázza a megrendelőnek. A másik esetben a megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget, a kft. elvégzi a szedési, tördelési munkákat, de a nyomdai, kötési munkával más kft.-t bíz meg. A megbízott kft. 5 százalékos áfával számlázza a kész kiadványt, amelyet a kft. saját munkája ellenértékével együtt számláz a megrendelő felé. Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?

Kérdés: Ügyfelem nagy mennyiségű bel- és külföldi bejövő számláját szkenneli, és így számítógépen tárolja. Azt tervezi, ha az elfogadható, akkor csak a tárgyév és az azt megelőző év számláit őriznék meg, a korábbiakat megsemmisítenék, hiszen azokat a számítógépből bármikor ki tudnák nyomtatni. Ezt az eljárást szándékoznak alkalmazni a kimenő számlák esetében is. Érvelésük szerint eleget tesznek ezzel a számviteli törvény követelményeinek. Mi az Önök álláspontja?