5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?

Kérdés: Az illetéktörvény alapján 2007. évben illetékköteles-e az a végleges pénzeszközátadás, amit egy belföldi gazdasági társaság ad át egy külföldi illetékességű cégnek? Van-e különbség abban, hogy a külföldi társaság EU-illetékességű vagy nem?

Kérdés: Áfás taxis egyéni vállalkozónak miként lehet elszámolni a gépkocsijával megtett km-eket, ha a személygépkocsi nincs benne a vállalkozásában? Milyen költséget számolhat el a gépkocsi használatával kapcsolatban, hogyan számolja el az ún. üresállási km-eket? Mely jogszabályban van ez konkrétan lefektetve?

Kérdés: Ha a munkavállaló vonattal utazik haza, hétvégi hazautazás címén (állandó lakóhelyére) elszámolható-e az IC-pótjegy, helyjegy (ami 2. kocsiosztályra szól)?

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: A kft. megalakult 3 millió forint törzstőkével. A tagok ebből 1,5 millió forintot a megalakulást követően a választott pénzintézethez befizettek. A cégbejegyzés megtörtént. Az 1 500 000 forintot (a törzstőke fennmaradó részét) 1 év múlva fizetik be. Hogyan kontírozzuk helyesen az előbbi gazdasági eseményeket?

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Előfordul, hogy egy-egy ingatlannál a birtokba adást követően a vevő (tulajdonos) hibákat észlel. A hibákat a tulajdonos nem kéri kijavítani, hanem egyedi megállapodás szerint – értékcsökkenés címen – jóváíró számlát állítunk ki, melynek összegét cégünk kifizeti. Helyes ez az eljárás? Vagy helyesbítő számlát kellene kiállítanunk? Ha az előbb említett megállapodás még a birtokba adás előtt megszületik, abban az esetben mi a teendő? Ilyenkor a vevő még csak foglalót, illetve előleget fizetett.

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű kft. reklám-, marketingszolgáltatást, kiállítás-, konferenciaszervezési szolgáltatást végez ügyfelei részére. Négy külföldi és egy belföldi székhelyű cég megbízta a kft.-t a magyarországi konferenciájuk megszervezésével. A megkötött szerződésekben a megbízók kikötötték, hogy a kft. megbízhat más vállalkozót a rendezvény lebonyolításával, tehát közvetített szolgáltatásként teljesítette a kft. a megbízást. A szolgáltatás továbbszámlázása ugyanolyan áron történt. A kft. által a rendezvény lebonyolításával megbízott, magyarországi székhelyű cég az Áfa-tv. 66. §-a (5) bekezdése alapján állapítja meg adókötelezettségét, ezért a kft. részére kibocsátott számlában az áthárított adót, adómértéket nem tüntetett fel. Az Áfa-tv. szerint a közvetített szolgáltatás igénybevevője és nyújtója ugyanolyan adómértékkel számlázhatja tovább az adott szolgáltatást, mint amilyen mértékkel azt a részére nyújtották. Igaz ez ebben az esetben is? Tehát a kft. szintén úgy állíthatja ki a számláját mind a külföldi, mind a belföldi megbízója részére, hogy abban áthárított adót és adómértéket nem tüntet fel? Ebben az esetben a kft.-nek sem fizetendő, sem előzetesen felszámított visszaigényelhető adót nem kell elszámolnia, illetve fizetnie? Vagy a kft.-nek fel kell számítania az áfát a megbízói felé kiállított számlájában, viszont az általa kapott számlát úgy kell tekintenie, hogy a 66. § (5) bekezdésre hivatkozás ellenére az mégis tartalmaz áfát, és ezt előzetesen felszámított adóként figyelembe tudja venni a kft. az adókötelezettsége megállapításakor?