5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Három vállalkozás közösen vesz meg egy gépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet nyilvánvaló, hogy csak az egyik társaság (legyen ez az "A") aktiválhatja és számolhatja el annak költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C") is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben az Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírása? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan kell azt dokumentálni?

Kérdés: Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ügynöki tevékenységet folytat osztrák cég részére, a belföldön történő gépeladás után kapja a jutalékot. A külföldi cég a jutalékot átutalással egyenlíti ki. A pénz beérkezésekor az egyéni vállalkozó számlát állít ki, 25% áfával. Az EU-ba történt belépés után kell-e közösségi adószám, és hogyan kell a számlát kiállítani?

Kérdés: Piackutatásról, adatgyűjtésről mint szolgáltatásról kiállított kimenő számlának milyen áfavonzata van 2005-ben? A kimenő számla címzettje EU-tagállambeli, illetve harmadik országbeli vállalkozás. A szolgáltatást a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon teljesíti.

Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?

Kérdés: Az "A" megbízó és a "B" cég között bizományosi szerződés jött lére, amely szerint "B" cég élőállatot hoz be a Cseh Köztársaságból ("C") az "A" megbízó részére. Ki számláz kinek, milyen áfatartalommal? Melyik cég jelenti a Közösségen belüli beszerzést?

Kérdés: Társaságunk egy autósport-tevékenységet végző társaságtól oly módon kíván reklámszolgáltatást igénybe venni, hogy a szolgáltató cég az autókon feltünteti a társaságunk nevét, tevékenységi körét, székhelyét és telefonszámát. Ebben az esetben a reklámozási tevékenységről kiállított számla elszámolható-e költségként, és az áfa levonható-e?

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.