5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.

Kérdés: Társaságunk árbevételének többsége exportból származik. Az árbevétel, de a nyereség nagyságrendjét jelentősen befolyásolja a deviza árfolyamának alakulása. A kedvező árfolyam elérése érdekében a várható exportból befolyó devizát – olyan időpontban, amikor úgy ítéljük meg, hogy a határidős árfolyam kedvezőbb, mint a várható tényleges árfolyam – határidősen eladjuk. Például jelenleg az euró árfolyama 250 Ft. 2006 februárjában várható 1 millió eurós bevételt határidősen eladjuk 255 Ft/euró árfolyamon. Milyen ügyletről van szó ebben az esetben, ha az export folyamatos és nagyságrendje is stabil? A 2005. évi beszámoló készítése során van-e teendő? Mit kell könyvelni, ha a határidős ügyletet ellenügylet kötésével 2005-ben lezárjuk, és a lezárás nyereséggel jár?

Kérdés: Szabályosan jár-e el a kft., ha megbízási és vállalkozási szerződéses jogviszony keretében megbízottai részére, a megbízási és vállalkozási szerződésekben előre rögzített módon, a szerződéses feladatok teljesítése során felmerült vidéki utazások költségeit a kft. nevére kiállított számla alapján kifizeti, és ezután az anyagköltségek között elszámolja? (Útnyilvántartást is kérünk!) Jobb megoldás lenne, ha a megbízási és vállalkozási szerződés alapján kiállított számlába foglalnák bele megbízottaink ezeket a költségeket?

Kérdés: Az 541-es főkönyvi számlán bérköltségként kell-e elszámolni a társas vállalkozásnál a rokkantnyugdíjasnak fizetett összeget? Ha igen, akkor a szakképzési hozzájárulás alapja lesz?

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?

Kérdés: Egy vas- és acéláru-nagykereskedelmet bonyolító kft. – mely év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet a készletekről – év végén milyen értéken értékelheti és szerepeltetheti a vásárolt készleteket a mérlegben? A cég könyvvizsgálója (az IAS-re hivatkozva) azt állítja, van arra lehetőség, hogy a mérlegértéket piaci vagy valós értéken is megállapítsa. Úgy gondolom, erre a hatályos számviteli előírások nem adnak lehetőséget. Más előírások, mint az Szt., nem vonatkoznak a cégre, így az IAS-eket nem alkalmazhatja.

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?

Kérdés: Nyílt végű, euróalapú pénzügyi lízing számlázásakor bérleti díj + áfa, és kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozást külön sorban tüntetik fel, a tőkére + áfára, valamint a kamatra. Hogyan könyveljük az árfolyamkülönbözet + áfa sort, lehet az a bérleti díj része, illetve a kamat része?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?