5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Társaságunk távhőtermelő, melegvíz-szolgáltatást végző kft., amely a lakosságnak szolgáltatott hő előállítására energiát használ fel. Ugyanakkor a társaság hőszolgáltatási szerződést kötött egy másik céggel, amelyben az vállalja, hogy az általa üzemeltetett hőrendszer működtetéséhez (keringetéséhez) szükséges villamos energia mindenkori hatósági árát fizeti meg. A szerződés értelmében a hőenergiát szolgáltató cég az üzemeltetéshez szükséges villamos energiát az áramszolgáltatótól cégünkön keresztül vásárolja meg. A fent említett cég által felhasznált villamos energia mennyisége után jogosultak vagyunk-e az energiaadót továbbszámlázni?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak alkalmazottja saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel fizetett költséget a "személyi jellegű kifizetések" közé kell sorolnia. A gazdasági társaságokra ugyanezen előírás vonatkozik?

Kérdés: Beolvadás után a befogadó cégnél az átvett cégautó értékesítésekor az áfa visszaigényelhető részének alapja hogyan állapítható meg? A konkrét eset a következő: 2002. évben "A" kft. beolvadt "B" kft.-be. Az "A" kft.-nek volt egy 10 millió forint beszerzési értékű cégautója. Ezt a cégautót beolvadáskor nettó értéken vette át "B" kft., mely 5 millió forint volt. 2003. évben – tehát a személygépkocsi "A" kft. részéről történt beszerzésétől számított 60 hónapon belül – eladta "B" kft. Ilyenkor a le nem vonható áfa arányos része az "A" kft.-nél beszerzett számlán lévő áfatartalom alapján történik?

Kérdés: Egy vállalkozás nyelvtanfolyamokat szervez. A tanfolyamokon oktatott anyagok nem szerepelnek az OKJ-s jegyzékben. Mikor adható adómentes számla? Ha intézményi akkreditációval, vagy ha program akkreditációval rendelkezik? Milyen számlát bocsáthat ki addig, amíg a szükséges akkreditációval nem bír?

Kérdés: 2005 januárjában az egyik kft. nagy értékű tárgyi eszközt apportált egy ügyfelem cégébe. Az apportról kiállított számla áfatartalmát a visszaigénylésnél hogyan vehetem figyelembe?

Kérdés: Magyarországi székhellyel rendelkező társaság EU-tagállambeli partnerétől marketingszolgáltatásról kap számlát. Közösségi adószámmal rendelkezik a külföldi fél, az áfa visszaigényelhető-e? Ha a szolgáltatást nyújtónak nincs közösségi adószáma, változik-e az ügylet adókötelezettsége?

Kérdés: Egy EU-tagállambeli adóalanynak a felé értékesített áru esetén mely esetekben számlázhatok nullaszázalékos adómértékkel?

Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?

Kérdés: A hazai adóalany egy külföldi cégtől vásárol bizonyos termékeket, melyek előállításához szükséges szerszámgépet is számlázza a külföldi társaság a cég felé. Ezeket a termékeket azután egy vámszabad területi társaság részére adják el. A szerszámgép ténylegesen nem jött be az országba. Hogyan kezelhető a külföldi cég által leszámlázott szerszámköltség (importszámla), melyet a társaság továbbszámlázott a vámszabad területi társaság részére, elsősorban áfa és bizonylatolás szempontjából?