5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Társaságunk vállalkozási szerződést kötött karbantartási munka végzésére. A munka első részletének előlegéről számlát helyettesítő okmányt állítottunk ki, január 30-ával. Az átutalás megtörtént. Júliusban a szerződés teljesítése meghiúsult. Az előleget visszautaltuk. A gazdasági eseményről milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen időponttal? Hogyan könyveljük a helyesbítő bizonylatot, ha az előleget a szolgáltatás árbevételeként már elszámoltuk?

Kérdés: A Számviteli Levelek 75. számában az 1555. kérdésre adott válaszban írtak a támogatott gépbeszerzés le nem vonható áfájáról. Ha lehet, kérem, hogy egy kicsit részletesebben is írjanak erről.

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?

Kérdés: Cégünk folyamatos szolgáltatást végez (szemétszállítás). A december havi teljesítésű konténeres szemétszállítási számlákat januárban bocsátjuk ki, de decemberre könyveljük. Így a vevő-folyószámlán december 31-ével a januárban kibocsátott számla szerepel. Áfa szempontjából a számlán szereplő teljesítési időpont január hó. A vevő a számlát a számvitelben is csak januárra könyvelte le, így december 31-én nem mutat ki cégünk felé kötelezettséget, de követelésünket január hónapra elismeri. Helyesen jártunk el? Vagy a vevőnek van igaza?

Kérdés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott felnőttképzési akkreditáció kapcsán nagy a tanácstalanság az szja-kedvezmény igénybevételét illetően. Egy felnőttképzést végző vállalkozás vagy intézmény rendelkezhet vagy csak intézményi akkreditációval, vagy csak programakkreditációval, de mindkettővel is. Felnőttképzést nagyon sokan végezhetnek és végeznek is (iskola, társas vállalkozás, de egyéni vállalkozó is alvállalkozók bevonásával). Én, mint magánszemély, nyelvtanfolyamra járok. Az Szja-tv. 36/A. §-a értelmében a részemre kiállított nyelvtanfolyami díjból adókedvezményt vehetek igénybe. Mikor lesz helyesen kiállított a számla az szja-visszaigénylés szempontjából? Van-e valamilyen speciális formai követelmény, szöveg, aminek a számlán szerepelnie kell? Milyen felnőttképzési akkreditációval kell (programakkreditáció, vagy intézményi akkreditáció, vagy mindkettő) rendelkeznie a számlát kibocsátó vállalkozásnak ahhoz, hogy az szja-visszaigénylésre jogosítson?

Kérdés: A kft. a víz- és csatornaközmű üzemeltetését az önkormányzattal kötött koncessziós szerződés alapján végzi. A vonatkozó kormányrendelet szerint a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt a számvitelben elkülönítetten kezelni? Hol kell elszámolni, mivel áfával növelten számlázni kell?

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosától devizában tagi kölcsönt kapott. A kölcsönt a tulajdonos beruházásra, tárgyi eszköz beszerzésére adta. A társaság az eszközöket év közben beszerezte, jelentős hányadát használatba vette, bérbeadás útján hasznosítja. Amit még nem adott bérbe, azt beruházásként mutatja ki. A 2003. december 31-i mérleg-fordulónapi értékeléskor a tagi kölcsönhöz jelentős összegű árfolyamveszteség kapcsolódik. Mit kell, illetve mit lehet tenni ezzel a jelenős összegű árfolyamveszteséggel? Van-e arra lehetőség, hogy ebből az árfolyamveszteségből az arányos rész a már aktivált tárgyi eszközökre kerüljön?

Kérdés: Hol áll fenn a kapcsolt vállalkozói viszony a következő tulajdonosi szerkezetben az Eva-tv. szerint? "A" evás vállalkozó férj tag "A" kft.-ben 17%, "B" magánszemély feleség tag, ügyvezető, 17% "A" kft.-ben, "A" kft. tag 82%-ban "B" kft.-ben.

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a Kd-tv.-vel bevezetett vízterhelési díj számviteli elszámolásáról. Ha adóként kezeljük a vízterhelési díjat, úgy könyveljük, tartjuk nyilván, mint a többi adót? A fogyasztókra át nem hárított különbözetet (az adóelőleg és a bevallott adó közötti különbözetet) hogyan kezeljük?

Kérdés: A gazdasági események könyvelése során több esetben előfordul, hogy ún. "belső számlát" készítünk, mivel ezen gazdasági eseményekhez áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik. Ha nem használhatjuk a "belső számlát", akkor ezeket a gazdasági eseményeket milyen bizonylaton lehet elszámolni?