5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: A kapott banki kamatról számlát nem kapunk. Az áfabevallásban ezt tárgyi adómentesként szerepeltessük? Az anyavállalat hitelt nyújt a leányvállalatnak, a kapott kamat tárgyi adómentesnek minősül-e?

Kérdés: Egy bt. beltagja főfoglalkozású jogviszonya mellett – mint személyes közreműködésre jogosult és köteles – ügyvezető a bt.-ben. Az üzleti partnerekkel való kapcsolattartást az ügyvezető saját tulajdonában lévő gépkocsijával bonyolítja le. Gépjárműhasználat címén, útnyilvántartás alapján elszámolható-e a bt.-ben a 3 Ft/km-es általános és az APEH által közzétett egységárral számított üzemanyagköltség?

Kérdés: 2004. évben a közszolgáltatásba bevont, közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkező folyékony hulladék ártalmatlanításához központi támogatás igényelhető. A város a lakossági folyékony hulladék becsült évi mennyisége alapján számított 105 Ft/m3 támogatást igényelte. A támogatás egyéb bevételként számolandó el?

Kérdés: 2003-ban a közszolgáltató a szennyvízbeszállítók által a szennyvíztisztító telepre szállított, szippantott szennyvizet a tényleges ráfordítások alatti 173 Ft/m3 + áfa egységáron kezelte. Ezt az összeget a beszállítók részére havonta számlázta, és a számlázott összeget árbevételként elszámolta. A város önkormányzata – a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatására – a 2003. évi költségvetési törvény mellékletében megjelölt előirányzatból a támogatást megigényelte. A támogatást az önkormányzat havonta utalta a közszolgáltató részére, és ezt egyéb bevételként számolta el. Helyes volt-e az elszámolás?

Kérdés: Baleseti táppénz fizetési meghagyással történő utólagos befizetésénél helyes-e az, ha a tételt a bankkivonat alapján közvetlenül a 8. számlaosztályban könyveljük?

Kérdés: Autóbuszos személyszállítással foglalkozó bt. amikor Romániába megy, nem vált lejt. Ott bármelyik benzinkútnál elfogadják a magyar forintot. Az üzemanyagról lejben kiállított számla van, amelyre a gépkocsivezető kézzel ráírja, hogy mennyi forintot adott érte. Hogyan kell ezt helyesen könyvelni?

Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?

Kérdés: Külföldi anyavállalatnak 2 magyarországi (Budapest, vidék) leányvállalata van. Az anyavállalat utasítása szerint – a szerződésben foglaltak alapján – a budapesti leányvállalat lakást bérel egy belföldi illetékességű magánszemélynek, aki a vidéki leányvállalat alkalmazottja. 2003-ban a budapesti leányvállalat 44+11% adót fizetett a lakásbérlet után. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?