Alvállalkozói teljesítmények az eredménykimutatásban

Kérdés: Az éves beszámoló eredménykimutatása mely sorában kell szerepeltetni azon alvállalkozói teljesítmények értékét, amelyek a Htv. előírásainak megfelelően kielégítik a nettó árbevétel csökkentésének feltételéül előírt követelményeket, de nem felelnek meg az Szt. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. szerint a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, a vállalkozás által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékéről van szó, amelynek végzése során a vállalkozás mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Lakásbérlet díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk lakást bérel magánszemélytől egyik dolgozója részére. Kifizetéskor levonásra kerül a 20 százalék szja, amit bevallunk és befizetünk. Hogyan kell a levont szja-t elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...azonban egyrészt nem felelnek meg a számviteli előírásoknak, másrészt lényeges tételeket nem tartalmaznak. Ezért nem idéztük azokat.A számlázott lakásbérleti díj elszámolásával kapcsolatos könyvelési tételek: a számla szerinti érték elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Termelői hitelek adósságrendezése I.

Kérdés: Társaságunk a 215/2002. Korm. rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit hiteltörlesztésre fordított. Könyvelésünkben a támogatást árbevételként számoltuk el, és csökkentettük a társasági adó alapját. Helyesen jártunk el? A Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszban nem ez a megoldás szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...a tőketartalék javára kell elszámolni. A leírtakból következően a könyvelési tételek a következők: ha a hitelt az elszámolási betétszámlára folyósítják: T 384 – K 412; ha közvetlenül rendezik a tartozást: T 452, 444 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Időbeli elhatárolás beszerzésnél

Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt, a számlák könyvelésére vonatkozó gyakorlat ellentétes az Szt. előírásaival.Az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvek az adott időszak eredménye meghatározásának szabályait rögzítik. Az Szt. 32-33. §-ai, illetve 44-45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Időbeli elhatárolás igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A mérlegfordulónap után beérkezett, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat, amelyek a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményhez kapcsolódnak, lehet-e a költségek között az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámolni? Különösen indokolt ez a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számláinál, ahol az Áfa-tv. szerinti teljesítés a számlán feltüntetett fizetési időponthoz kapcsolódik.
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben is érvényes.Az Szt. 78. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti évben igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.A szolgáltatásnyújtás számlázására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az rt. teljesítette-e a Gt.-ben előírt kötelezettségét akkor, amikor a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulása mellett, az eredményszámlák adatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy 20 millió forint összegű jegyzett tőke mellett a saját tőke 8 millió forint volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a mentesség egyikre nem áll fenn, és akkor azt munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni.Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva nem lehet adómentesen igénybe venni, ez csak üdülési csekk formájában lehetséges. (Az üdülési csekkről bővebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásként nem számolhatja el, azt úgy kell kimutatnia, mint a bérbeadó megrendelésére végzett munkát, és ennek megfelelően a 2. számlaosztályban kell elszámolnia. Amikor az emeletráépítés befejeződik, akkor a bérlő kft. legalább a bekerülési költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Ingatlanrész bérbeadása

Kérdés: A betéti társaság a beltagja tulajdonát képező lakóingatlan egyik szobáját irodaként használja. A rezsiköltségek fedezetére, valamint a használatért bérleti díjat számítanak fel. Az adószámmal rendelkező magánszemély számlát állít ki, és döntése alapján 20 százalékos forrásadóval adózik. A bt., mint kifizető, a kifizetéskor levonja a forrásadót, költségként a számlában szereplő teljes bérleti díjat elszámolja. Szerintünk más adó nem merül fel. A bt. a 2002-ben kiszámlázott 2003. évi bérleti díjat 2002-ben kifizette, és költségként elszámolta. Helyesen járt-e el a bt., ha 2002-ben egyszeres könyvvitelt vezetett, 2003-tól pedig evaalany? (A magánszemély 2002. évi szja-bevallásában szerepel a 2003. évre, de 2002-ben megfizetett bérleti díj.)
Részlet a válaszából: […] ...mértéke 20 százalék, tehát helyes a kérdésben leírt azon megoldás, hogy a magánszemély, mint adószámmal rendelkező magánszemély, számlát állít ki, s döntése alapján 20 százalékos szja-forrásadóval adózik.A második módszer, hogy az önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Adóalap megállapítása (eva)

Kérdés: A kft. 2002-ben előleget kapott szolgáltatásokra, 500 + 125 = 625 ezer forint. Az áfát 2002-ben bevallotta és befizette. 2003 áprilisában a teljesítés alapján elkészítette a végszámlát 800 ezer forint áfás összegben, 2003-ban milyen összeg lesz az eva alapja?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel a 2003 áprilisában, a teljesítés alapján elkészített végszámla áfával növelt összege (800 ezer forint), az adólap megállapításakor azonban a bevétel csökkenthető azzal az összeggel, amelyre az áfát 2002-ben megállapította, azaz 500 ezer forinttal az Eva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
440
441
442
508