5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Központi közbeszerzési eljárásban kiválasztott szervezet által készítettünk szoftvereket, illetve vásároltunk tárgyi eszközöket. A megrendelés értékének 1%-át kitevő, kötelezően fizetett és a beszerzések számlájában külön tételként szereplő, de az eszközökhöz egyértelműen hozzárendelhető közbeszerzési díjat minden esetben az eszközökre aktiváltuk, azaz a beszerzési érték részeként kezeltük. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Számviteli kézikönyvben olvastam, és nem sikerült értelmeznem az alábbiakat: Része az eszköz bekerülési értékének a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettség, időarányos árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség. Szeretnék rá számos példát kapni, hogy egyáltalán miről van szó.

Kérdés: Egy alanyi adómentes kft. 1 évre szóló szerződést köt a partnereivel. A szerződés tárgya: reklámhirdetés elhelyezése társasházi liftekben. Ha az elszámolási időszak 2021. 05. 01-től 2022. 04. 30-ig tart, és a partner előre kifizeti az 1 évre szóló díjat, akkor milyen dátummal könyvelem a bevételt? A kft. jelenleg nem mikrogazdálkodó. A 2021-es évet már én fogom könyvelni. Erre az évre még nem számlázott bevételt. Egyszerűbb-e, ha mikrogazdálkodói beszámolót készít? Ha jól gondolom, akkor a 2021-ben számlázott bevétel teljes összege elszámolható lenne 2021-re, nem kellene elhatárolnia 2022. évet illető részt.

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?

Kérdés: Társaságunk fő profilja nem veszélyes hulladék gyűjtése, de foglalkozunk hulladékgyűjtő edények értékesítésével is, használt és új gyűjtőedények értékesítésével egyaránt. A gyűjtőedényeket áruként értékesítjük. Egy korábbi vevőnk a vásárlást követő két éven túl szeretné a gyűjtőedényét – amit addig rendeltetésszerűen használt – a részünkre visszajuttatni. Társaságunk vállalta, hogy visszavásárolja tőle a gyűjtőedényt, ami minőségileg kifogástalan állapotban van. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell helyesen elszámolni? Visszáruként könyveljük az értékesítés nettó árbevételét csökkentve, visszáruszámlát kiállítva a vevőnek, esetleg a vevő számlázza ki azt részünkre? Visszárunak minősülhet-e több év eltelte és rendeltetésszerű használat után?

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.

Kérdés: A veszélyhelyzet miatt több cég élt a hitelmoratórium lehetőségével. A felfüggesztett hitelkamat több szakmai fórum állásfoglalása szerint a 2020-as üzleti évet terheli, így azt elő kell írni a 872 Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások megnevezésű főkönyvi számlán. A Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése viszont "fizetett" kamatot nevesít. Akérdés tehát az, hogy erre az általunk lekönyvelt és meg nem fizetett kamatra is jár-e az adókedvezmény?

Kérdés: Ügyfelem engedményt szeretne adni a vevőinek úgy, hogy az engedményt nem pénzben, hanem termékben kívánja adni azzal az értékesítéssel együtt, amikor a vevő a vásárlásával teljesíti az engedményre jogosító feltételt. Például: Ha a vevő vásárol 50 db terméket, akkor 5 db terméket nulla forint értékben kap meg. A számlában ebben az esetben szerepel 50 db termék értékesítése listaáron és 5 db termék értékesítése 0 Ft egységáron. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat?

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?