Engedmény árban, áruban

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...értéken vezetik, vagy elszámolóáras nyilvántartást vezetnek.Nem kell rosszindulatot feltételezni arról, aki a nulla értéken történő számlázást térítés nélküli átadásnak minősíti, és utólag a 27 százalékos áfát megfizetteti.Ha a szállító...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízing könyvelése

Kérdés: 2013-ban teherautó-pótkocsit vásároltunk Közösségen belül, euróban. Az így megvásárolt eszközt eladtuk egy magyar lízingcégnek euróért, amelytől azt euróban visszalízingeljük. A fizetendő és visszaigényelhető áfa az áfabevallásban miként jelenik meg? Ha az eszközt még nem használtuk rendeltetésszerűen, hogyan alakul a folyamat számviteli elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...teherautót és a pótkocsit külön-külön tételben (nem egy eszköz), alapvetően azon az euróértéken, amelyen a lízingbe adó cég felé a számlázás történt. Könyvelés a lízingbe vevőnél:– ha a visszlízing zárt végű lízingnek minősül (a lízingbe vevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés belföldi partnertől termékdíj-átvállalással

Kérdés: Keletkezik-e, illetve mikor keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha az újrahasználható új csomagolószert belföldi partnertől szerezzük be, nem regisztráltuk, sem újrahasználható nyilvántartásba, sem betétdíjas rendszerbe, de a Ktdt. 14. §-ának (5) bekezdése ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk, és ezen csomagolóeszközt belföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy a tulajdonjog nem száll át, hanem a vevőtől elszámolás mellett visszaszállításra, majd újból kiszállításra kerül? Ezen átvállalás mellett lehetséges-e számlán a göngyölegnek az árutól elkülönített módon külön soron történő megjelenítése, számlázása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...történő használat és visszaszállítás.Meg kell jegyezni, a bizonylati elvből következően a belföldi vevő felé történő számlázáskor a számlán akkor is fel kell tüntetni az áruval átadott göngyöleget, ha azt nem számlázzák, mert azt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Átvállalt termékdíj különböző esetekben

Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasznál a Ktdt. 14. §-a (2) bekezdésének előírásából indulunk ki, mely szerint a termékdíj-kötelezettséget átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A 10. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezett a termékdíjköteles termékkel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződést kötött a költségek "áthárítására", ezért a kérdés csak általánosságban válaszolható meg. A biztosítási díjak továbbszámlázása nem értelmezhető, hiszen nem a magyar kft. a díjfizetésre kötelezett. Amennyiben a szerződés szerint a magyarországi kft....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Helytelenül számlázott ingatlan

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az utolsó kérdésre a válasz az, hogy nem. A bekerülési érték részeként az vehető számításba, ami a rendeltetésszerű használatbavételt megelőzően felmerült. A mintegy 11 év múlva – esetleg – fizetendő vagyonszerzési illeték nem ilyen.A telek értékét már a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:    

Fővállalkozó alvállalkozói

Kérdés: Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződik, míg megrendelőjével az építési-szerelési tevékenység egészére és nem az alvállalkozói teljesítmények továbbszámlázására, közvetítésére. A fővállalkozói tevékenység – általános megközelítésben – nem tekinthető az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adásvételi szerződés felbontása

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése szerint: érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A kérdés alapján valójában erre történik utalás azzal, ha a vevő nem fizet, akkor az eredeti állapot helyreállításával...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott oktatáshoz átadott könyvek

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felnőttképzéshez kapcsolódó számlázási kérdésekkel a Számviteli Levelek 295. számában a 6077. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Ezekre itt nem térünk ki.A felnőttképzés az Áfa-tv. 85. §-a (2) bekezdésében foglalt esetekben adómentes. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 23.

Irodagép-selejtezés számlázása

Kérdés: Cégünk irodagépek selejtezéséről, mint szolgáltatásról, számlát állít ki a vevőnek. A selejtezett irodagép bizonyos részeit – kis felújítás után – újra értékesíteni tudjuk. Milyen bizonylat alapján lehet ezt készletre venni, és milyen bekerülési értéken?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt pontosítani kell a kérdést. A kérdés csak úgy értelmezhető, hogy az irodagép tulajdonosa azzal bízza meg a kérdező céget, hogy végezze el az általa átadott irodagép selejtezésével kapcsolatos feladatokat, beleértve annak a dokumentálását is, hogy az irodagép...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
46
47
48
…
107