Találati lista:
471 Pénztárgép helyett számlaadás
Kérdés: Cégünk jellemzően nagykereskedelmi tevékenységet folytat, esetenként azonban előfordul kiskereskedelmi értékesítés is. Eddig pénztárgépet nem használtunk, mert nyugta helyett mindig számlát bocsátottunk ki. Biztosítható-e úgy a számlához szükséges adatok kötelező megadása, hogy honlapunkra és a számlázási helyre jól látható módon kiírjuk a kizárólagos számlás vásárlást, amely egyébként a garancia érvényesítésének is a feltétele?
472 Számlázás telephelyről, fióktelepről
Kérdés: Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?
473 Támogatás számlázása
Kérdés: A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.
474 Alvállalkozó vagy szolgáltató?
Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?
475 Közüzemi számlák éves elszámolása
Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi számláknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?
476 Projektcég beruházása
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. A tulajdonos elvárása, hogy induló nagyberuházásunkat projektcég keretében valósítsuk meg. A pályázati elszámolás is megköveteli a korrekt elkülönítést. A projektcég 100%-ban cégünk tulajdonában van. A pályázat előkészítését, a beruházás gazdaságossági számításait, az előzetes terveket még a projektcég létrehozása előtt meg kellett csinálni, az az anyacég könyveiben szerepel befejezetlen beruházásként. Át lehet ezt számlázni a projektcégre? Az átszámlázást viszont nem fogadnák el beruházási kiadásként a pályázati elszámolás során! A beruházás az anyacég telkén valósulna meg. Az építési beruházást a projektcég aktiválja. A beruházás érdekében a telken – a kivitelezés megkezdése előtt – bontást kell végezni, ezzel a projektcég beruházási költségeit kellene növelni, pályázati forrásból lehetne elvégezni. Az átszámlázás a pályázati elszámolás szempontjából érdekes. A projektcégekkel kapcsolatos tudnivalókról tudnak-e ajánlani valamilyen irodalmat?
477 Alkatrész-értékesítés
Kérdés: Munkagépünk műszaki hiba következtében működésképtelenné vált. A gép javítása gazdaságtalan, ezért selejteztük, kivezettük a könyvekből. Több hónappal később néhány alkatrészre akadna vevő. Az értékesítésből befolyó összeget egyéb bevételként könyvelem? A számlázáskor mi a számla összege? Kell-e vámtarifaszámot írni?
478 Gyermekélelmezés számlázása, továbbszámlázása
Kérdés: 2013. 07. 01-től a részvénytársaság által alapított nonprofit társaság (óvoda) alapító okiratában gyermekélelmezés is szerepel. Külsős cég szállítja a gyermekek részére az élelmet. A szállító által számlázott készétel-szolgáltatás, illetve az alapító felé történő kiszámlázás mely főkönyvi számlákon szerepeljen?
479 E-útdíjra előre fizetett összeg
Kérdés: Az e-útdíjat előre "fel kell tölteni", kifizetni. Utána még nem látjuk, hogyan történik az elszámolás. Lehet, hogy elég rá, de lehet, hogy marad belőle, főleg év végén. Számlát ugyan készítenek, de ki kell nyomtatni, nem küldik meg. Akkor az e-számlának minősül? Nem teljesen világos az elszámolás módja, ezek alapján a költség megfelelő időben, összegben való könyvelése sem.
480 Számla e-mailen, PDF-formátumban
Kérdés: Egyre több partner csak e-mailben (PDF-formátumban) küldi a számlát. A vevőnél kinyomtatott bizonylat minőségében is teljesen egyforma tud lenni a szállítói oldalon kinyomtatott és postázott bizonylattal, viszont e-mailben hamarabb megérkezik, és nincs hozzá kapcsolódó egyéb költség sem. Ez a bizonylat e-számlának minősül? (Az 5942. kérdésre adott válaszuk arra utal, hogy igen.) Milyen feltételekkel fogadható be és alkalmazható áfalevonásra az ilyen számla?
