Alvállalkozás – megbízási szerződés?

Kérdés: Cégünk felnőttképzéssel, valamint HR-tanácsadással (üzletvitelitanácsadás-nyújtással) foglalkozik. Vevőinkkel megbízási szerződést kötünk, melyben rögzítjük a teljesítési segéd igénybevételét, valamint a számlán feltüntetjük ennek tényét. A szolgáltatás végrehajtásához megbízási szerződéssel oktatót, ill. tanácsadót veszünk igénybe. A velük kötött szerződésben rögzítjük, hogy "a képzések, tréningek felépítése a tematika, az oktatási rendszerek tekintetében Megbízott a Megbízónál rendszeresítetteket használja" (a szellemi termék a megbízó tulajdonában van), s ez alapján történik a végrehajtás. A teljesítési igazoláson egyértelműen feltüntetjük, hogy mely ügyfélhez és időponthoz kapcsolódik a teljesítés. Ügyvédünk szerint a szerződéseink nemcsak a nevükben, hanem tartalmukban is megbízási szerződésnek minősülnek. A helyiadó-törvény az alvállalkozói teljesítés értékének megfogalmazásában a vállalkozói szerződéses kapcsolatot hangsúlyozza. Ez azt jelenti, hogy például megbízási szerződéses kapcsolatban lévő partnerek, ha bevonnak "alvállalkozót" (közre­működőt), akkor az nem lesz az ipa szerint levonható az adóalapból, mert nem vállalkozási szerződés alapján látják el tevékenységüket? Összefoglalva tehát a kérdéseket: Minősülhet-e vállalkozási tevékenységnek a cég felnőttképzés, valamint HR-tanácsadás (üzletviteli tanácsadás) tevékenysége során kötött szerződés az ipa szempontjából? Ebből kiindulva érvényesíthet-e a társaság bármilyen jogcímen levonást az iparűzési adó megállapításakor a befogadott alvállalkozói (közre­működői) teljesítések vagy közreműködési díjak (közvetített szolgáltatások) tekintetében, akár alvállalkozói teljesítés, akár közvetített szolgáltatás formájában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerződés alapján – részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesítse (továbbszámlázza). (További kritérium a számlázási követelmény teljesülése, erről azonban a kérdés nem tesz említést.)A tanácsadási tevékenység végzésekor ugyanakkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címke:

Hírlap számlázása

Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatuk sem az Szt., sem az Áfa-tv. előírásával nem egyeztethető össze, és így egyértelműen nem fogadható el.Alapvető követelmény a bizonylattal (a számlával) szemben, hogy az szabályszerű legyen. Az Szt. 165. §-ának (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. május 8.
Kapcsolódó címkék:  

El nem végzett munka számlázása

Kérdés: Vállalkozási szerződés keretében elvégzett létesítményfelújítási munkáról a megrendelő 2013. évi számlánkat befogadta és kifizette. Cégünk ugyanezen munkán az egyik alvállalkozó elvégzett munkáját minőségi kifogás miatt nem ismeri el, számláját (11 M Ft) nem fogadja be. Külső szakértői szerv a minőségi problémát megerősítette. Az alvállalkozó a kijavításra nem hajlandó. Cégünk 2014-ben a javítást külső céggel elvégezteti, várhatóan 7-8 M Ft-ért. Az alvállalkozó korábban 5 M Ft előleget kapott. Elszámolhatjuk-e a 2014. évben elvégzett és számlázott javítás értékét 2013. évi költségként, ha az a mérlegkészítésig elkészül? Az alvállalkozói szerződés értékéből levonva a számla alapján elszámolt javítás összegét, a különbözetet – számla hiányában – elszámolhatjuk-e 2013. évi alvállalkozói teljesítésként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felé 2013-ban, amelyet az alvállalkozó – a cég szerint – nem végzett el szerződésszerűen. A ténylegesen el nem végzett munka számlázásával a cég is, a számla befogadásával (kifizetésével) a megrendelő is megsértette a bizonylati elv és a bizonylati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címke:

Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...függetlenül attól, hogy mennyi a könyvvizsgáló mérlegfordulónap előtti, illetve utáni teljesítménye.A negyedik esetben valójában előreszámlázás történt, azt költségként 2013. évre nem lehet elszámolni. Ez a számla legfeljebb előlegszámlának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 24.

Költségek átterhelése

Kérdés: Egy 100%-ban külföldi tulajdonban (legfelsőbb szint a holding) lévő kft. ügyvezető igazgatója külföldi állampolgár, nem áll a kft. alkalmazásában. Az ügyvezetés költségeit, valamint a holding vezetési költségeit a tulajdonos, illetve a holding negyedévente a kft.-re terheli. Ezek az átterhelt költségek tartalmukban költségráfordításra adott támogatásnak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kft.-re terhelt holdingvezetési költségekkel. A holding közvetlenül a kft.-nek semmiféle szolgáltatást nem nyújt, ezért nincs jogcíme a számlázásra. A kft. által a holding vezetési költségeinek a fedezetére átutalt összeget a kft.-nél véglegesen átadott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 24.

Bérlőt terhelő költségek továbbszámlázása

Kérdés: A kft. saját üzlethelyiséggel rendelkezik az egyik bevásárlóközpontban. Az üzlethelyiségben nem ő tevékenykedik, hanem bérbe adta azt bérleti díj fejében. A bevásárlóközpont az üzlettel kapcsolatos üzemeltetési, marketing-, energiadíjat közvetlenül a kft.-nek (a bérbeadónak) számlázza, amely költségeket azonnal, változatlan formában továbbszámlázza a bérbevevőnek. Helyesen értelmezi-e a kft., hogy egyszerre igénybevevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, és ezt alvállalkozói szolgáltatásként könyveli? A kimenő számlán szerepel az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz".
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak közvetített szolgáltatást tartalmaz". Ez esetben a könyvelés:– a bevásárlóközpont számlája: T 271, 466 – K 4543;– továbbszámlázás a bérlő felé: T 311 – K 915, 467 és T 815 – K...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 10.

Törött áruk pótlása

Kérdés: Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. Van olyan eset, hogy a termék a vevő részére történő szállítás közben eltörik. Ezt pótoljuk. Ilyenkor a készletre vett árut milyen főkönyvi számlára kell kivezetni? Nem kell-e – ez esetben – az ingyenes átadás után áfát fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ki kell vezetni a pótlást jelentő árukészletet is elábéként történő elszámolással (T 815 – K 261). (Ha csak a pótlás után van számlázás, akkor a pótlást jelentő árukat szállítólevél kíséri!)A lényeg, hogy nem a pótlásként átadott árut kell selejtezni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nonprofit szolgáltató számlázása

Kérdés: Társaságunk szakképzéssel foglalkozó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosa 99%-ban az önkormányzat. Tevékenysége változatlan, fogadja a térség szakiskoláinak tanulóit elméleti és gyakorlati képzésre. 2013-tól megváltozott a finanszírozási rendszer, belépett a rendszerbe a KLIK, amellyel tárgyalásokat folytattunk az általuk igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meghatározására és számlázására vonatkozóan. Számlázhatunk-e oktatási szolgáltatást adómentesen? Ha nem, mi lehet a megfelelő szolgáltatási címszó az oktatói bérköltség és az egyéb rezsiköltség számlázására? Az ingatlan- és gépberuházás EU-s támogatásból valósult meg, így bérleti díjat nem számlázhatunk. Üzemeltetési hozzájárulást számlázhatunk? És az áfamentes? A KLIK-nek számlázott összeg vállalkozási célú bevétel? A megváltozott finanszírozás kapcsán tekinthető-e még a társaság szakképzéssel foglalkozó társaságnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szempontjából az ingatlan-bérbeadással azonosan kezelhető az ingatlan üzemeltetése is.A kérdésben leírtak bármilyen jogcímen történő számlázásakor a számlázott ellenértéket árbevételként kell elszámolni, a nonprofit társaságnál egyértelműen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélyt terhelő szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...költségekkel csökkentett része a magánszemély jövedelme lesz. A magánszemélynek azonban a bérleti díjat a cég felé számláznia kell, a számlázáshoz viszont adószámmal kell rendelkeznie. A cég a magánszemély (bérbeadó) számlája és a magánszemély költségekre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszadó sokáig gondokozott azon, hogy a kérdésben megfogalmazottakra válaszoljon-e. A kérdést teljes terjedelmében közzétesszük, Olvasóink tájékozódjanak arról, hogy hogyan lehet összekeverni a bérletet a lízinggel. Ha a kérdést szó szerint értelmezzük, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. március 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
45
46
47
…
107