1048 talált cikk a számlázás kifejezésre

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?

Kérdés: Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?

Kérdés: Felnőttképzéssel foglalkozó kft. kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan adómentes oktatásról állít ki számlákat, az első számlát a tanfolyam indulása előtt, a másodikat a tanfolyam befejezésekor. A támogatási összeg tartalmazza a nyelvtanfolyam, a záróvizsga, a tananyag fedezetét. A támogatást folyósító szerv csak adómentes oktatásként fogadja be, amelyen nem szerepelhet a könyv. A nyelvtanfolyamon részt vevőknek átadott könyvekről átvételi elismervény készül. A támogatott oktatáshoz kapcsolódóan átadott könyvek áfája visszaigényelhető? Az átadott könyveket áruként kell nyilvántartani?

Kérdés: Cégünk irodagépek selejtezéséről, mint szolgáltatásról, számlát állít ki a vevőnek. A selejtezett irodagép bizonyos részeit – kis felújítás után – újra értékesíteni tudjuk. Milyen bizonylat alapján lehet ezt készletre venni, és milyen bekerülési értéken?

Kérdés: Cégünk jellemzően nagykereskedelmi tevékenységet folytat, esetenként azonban előfordul kiskereskedelmi értékesítés is. Eddig pénztárgépet nem használtunk, mert nyugta helyett mindig számlát bocsátottunk ki. Biztosítható-e úgy a számlához szükséges adatok kötelező megadása, hogy honlapunkra és a számlázási helyre jól látható módon kiírjuk a kizárólagos számlás vásárlást, amely egyébként a garancia érvényesítésének is a feltétele?

Kérdés: Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?

Kérdés: A felnőttképzéssel foglalkozó kft. idegen nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztése című, kiemelt európai uniós projekthez kapcsolódóan állít ki számlákat. A projektben egy fő részére igényelhető támogatás összege legfeljebb 90 000 Ft. Annak a személynek, aki hátrányos helyzetű településen állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik, a képzés(ek) költségeinek támogatott összegét minimum 2%-kal kell kiegészíteni, minden más esetben minimum 5%-kal. Az első számlát a tanfolyam indulása előtt kell kiállítani, befizetni az önrészről. A másodikat a tanfolyam befejezésekor: támogatási összeg 83 600 Ft, önrész 4400 Ft, fizetendő: 83 600. Az önrészt árbevételként vagy kapott előlegként, a támogatást árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelni? A támogatást folyósító szerv csak a fentiek szerinti második számlát fogadja el.

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége máshova nem sorolt egyéb rendeltetésű gépgyártás. A gyakorlatban takarmánykeverő üzemek gépeinek gyártását, összeszerelését végezzük. A megrendelővel kötött szerződésben szerepel, hogy alvállalkozó igénybevétele lehetséges. A végleges átadási határidő ismerete, az akkor folyó munkák és leterheltség dönti el az alvállalkozók igénybevételét. Új takarmánykeverő üzem létrehozása során az építőipari munkákra alvállalkozókat veszünk igénybe. A számlázás tételes, minden eladott gépet, terméket felsorolunk. Ha a szerződésben nem tudjuk nevesíteni az alvállalkozót, de a vele kötött szerződésből kiderül, mit vásároltunk, amit változatlan formában továbbadunk, hova könyveljük? Ha igénybe vett szolgáltatásként, az iparűzési adó alapjából levonható? Az építési naplóból megismerhető az alvállalkozó, miért kell ezt a szerződésben nevesíteni? Ha ezek fennállnak, probléma lehet-e az, ha nem könyvelünk közvetített szolgáltatást?

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?