Találati lista:
631 Euróalapon kibocsátott számla áfája
Kérdés: Cégünk 2009. 05. hónapban szerződést kötött klimatizálási munkák elvégzésére. A szerződésben 25 000 euró+áfa szerepel, kikötve, hogy a vevő forintban fog fizetni, és 299 forintban számoljuk az eurót. A munka elkészült és számláztunk: T 311 (9 343 750 Ft) – K 911 (7 475 000 Ft) és K 467 (1 868 750 Ft). Az áfabevallásban is ezt szerepeltetjük. Helyesen jártunk el?
632 Pénztárgép nyugtája számlaadás esetén
Kérdés: A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (2)–(3) bekezdéseit hatályon kívül helyezték 2008. január 1-jétől. A (2) bekezdés szerint a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénzt (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközzel teljesített bevételt is) rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani. Abban az esetben tehát, ha a vevő számlát is kér, a kibocsátónak a pénztárgép nyugtájával mit kell tennie? Nem kell a számla tőpéldányához tűznie, hanem a vevőnek kell átadnia?
633 Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
634 Társasházi közös költségek elszámolása
Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
635 Étkeztetés feltöltött bankkártyáról
Kérdés: Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
636 Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás
Kérdés: A 4226. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán kérdezzük: olyan számla esetében, amelynek eredeti teljesítése a 20%-os áfamérték időszakában történt, hogyan járunk el helyesen az engedmény miatt történő számla helyesbítésekor? Mindenekelőtt az eredeti összeget az eredeti áfamértékkel negatív értékkel annuláljuk. A helyes értéket tartalmazó új számla áfamértéke 20% vagy 25% lesz?
637 Tárgyi eszköz átadása a szolgáltatás igénybevételéhez
Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?
638 Vízdíjkedvezmény
Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
639 Ellenérték devizában, az áfa forintban
Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?
640 Előleg vagy részteljesítés
Kérdés: A cég építési telket ad el egy másik cégnek. A szerződésben kikötik, hogy az ingatlan birtokbaadása csak a vételár teljes kifizetésekor történik meg. A vételár kifizetése két részletben történik: első részletfizetés legkésőbb a hitel folyósításáig, a második a hitel folyósításakor. A számlát mikor kell kiállítani? A szerződés létrejöttekor a teljes összegről, és feltüntetni a fizetési feltételeket, vagy a részfizetések teljesülése után, a birtokbaadáskor?
