Euróalapon kibocsátott számla áfája

Kérdés: Cégünk 2009. 05. hónapban szerződést kötött klimatizálási munkák elvégzésére. A szerződésben 25 000 euró+áfa szerepel, kikötve, hogy a vevő forintban fog fizetni, és 299 forintban számoljuk az eurót. A munka elkészült és számláztunk: T 311 (9 343 750 Ft) – K 911 (7 475 000 Ft) és K 467 (1 868 750 Ft). Az áfabevallásban is ezt szerepeltetjük. Helyesen jártunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...került meghatározásra. A szerződésben az ellenérték euróban történőmeghatározásának valójában nincs jelentősége, mivel a számlázásra kerülő értéknem függ az euró árfolyamának alakulásától, hiszen az euró/Ft árfolyamot aszerződésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Pénztárgép nyugtája számlaadás esetén

Kérdés: A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (2)–(3) bekezdéseit hatályon kívül helyezték 2008. január 1-jétől. A (2) bekezdés szerint a pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénzt (beleértve a készpénz-helyettesítő eszközzel teljesített bevételt is) rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani. Abban az esetben tehát, ha a vevő számlát is kér, a kibocsátónak a pénztárgép nyugtájával mit kell tennie? Nem kell a számla tőpéldányához tűznie, hanem a vevőnek kell átadnia?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: PMrendelet) 7. §-a ominózus (2)–(3) bekezdéseinek hatályon kívül helyezését ésannak időpontját a 2008. január 1-jén hatályba lépett 2007. évi CXXVII. törvény(a továbbiakban: új Áfa-tv.) 166. §-ának (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 26.

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...üzemeltetési közös költségeknek a bérlőkre történőáthárítása módszereként a kérdésben leírt átalányösszegű számlázást nem tartjukmegfelelőnek, még akkor sem, ha a különbözetet a kibocsátott átalányösszegűszámlákhoz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 26.

Társasházi közös költségek elszámolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben hivatkozottAPEH-tájékoztató és válaszunk – véleményünk szerint – nincs ellentmondásban. Aválasz konkrét kérdéshez kapcsolódott (amikor a társasház az ingatlanértékesítését, bérbeadását adókötelessé tette), az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 26.

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdező cégnek.Az SZJ 65.2 pontja szerinti szolgáltatás egyéb pénzügyiközvetítés. Ide van sorolva a pénzügyi lízing, az egyéb hitelnyújtás és amáshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés. Az első kettő nem szorulkülönösebb magyarázatra....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.

Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás

Kérdés: A 4226. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán kérdezzük: olyan számla esetében, amelynek eredeti teljesítése a 20%-os áfamérték időszakában történt, hogyan járunk el helyesen az engedmény miatt történő számla helyesbítésekor? Mindenekelőtt az eredeti összeget az eredeti áfamértékkel negatív értékkel annuláljuk. A helyes értéket tartalmazó új számla áfamértéke 20% vagy 25% lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés második felében leírtakhoz kapcsolódóan kezdjükválaszunkat, mivel az arra utal, hogy a kérdező nem ismeri (vagy nem jólismeri) a 2008. január 1-jétől hatályos törvényi előírásokat. Az Áfa-tv. 170. §-a tartalmazza a számlával egy tekintet aláeső okirat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.

Tárgyi eszköz átadása a szolgáltatás igénybevételéhez

Kérdés: Ügyfelünk kereskedelmi és szolgáltató cég. Fő profilja elektronikai termékek forgalmazása, valamint távfelügyeleti szolgáltatás. Ügyfelünk elektronikai terméket értékesít partnerének. A partner ezen termékek felhasználásával távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmas készüléket állít elő az ügyfél számára, amelyet az ügyfél megvásárol, és az 1. számlaosztályban tart nyilván. Ezen eszközök nem kerülnek értékesítésre, hanem szolgáltatási szerződés alapján kihelyezésre kerülnek a megrendelőhöz használatra. A megrendelő a cégnek mint szolgáltatásnyújtónak rendszeres szolgáltatási díjat fizet. Bérleti díjat nem számít fel, csak az eszköz használatát biztosítja. A szolgáltatási szerződés tartalmazza, ha a szerződéskötéstől eltelt idő kevesebb 3 évnél, akkor a készüléket vissza kell adni, ha 3-6 év, akkor a készülék a szerződésben rögzített áron megvásárolható, ha meghaladja a 6 évet, akkor a készülék átkerül a megrendelő tulajdonába. Helyesen járunk el, ha ezen eszközöket az 1. számlaosztályban tartjuk nyilván? A szolgáltatási szerződés alapján bérbe adott eszköznek minősíthetők ezek az eszközök? Milyen mértékű értékcsökkenés számolható el? Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás a szerződések lejárata után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A távfelügyeleti szolgáltatás nyújtására alkalmaskészülékeket az ügyfélnél – mivel az tartósan szolgálja a vállalkozásitevékenységet – a vételt követően beruházásként, majd a rendeltetésszerűhasználatbavételkor (ez a megrendelőhöz történő kihelyezés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.

Vízdíjkedvezmény

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kft.dolgozói a kedvezmény összegének megfelelő mennyiségű vízhez jutnak hozzáingyenesen. Ezért a dolgozók részére történő vízdíj számlázásakor a számlábanaz engedménnyel csökkentsék a vízdíjat (és annak áfáját), és a csökkentettellenértéket számolják...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ellenérték devizában, az áfa forintban

Kérdés: Magyarországi üzleti partnerünk devizában kívánja számlázni az általuk értékesített termékek ellenértékének – áfa nélküli – összegét. Az áfa összegét pedig a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyammal kiszámolva forintban számlázná. A szerződéstervezet szerint a devizában számlázott összeg devizában, a forintösszeg forintban kerülne kiegyenlítésre. Megfelel a tervezett számlázási mód a számviteli és az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem felel meg. Az Áfa-tv. 169. §-ának (1) bekezdése alapján az adóalanyköteles a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, aszolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Előleg vagy részteljesítés

Kérdés: A cég építési telket ad el egy másik cégnek. A szerződésben kikötik, hogy az ingatlan birtokbaadása csak a vételár teljes kifizetésekor történik meg. A vételár kifizetése két részletben történik: első részletfizetés legkésőbb a hitel folyósításáig, a második a hitel folyósításakor. A számlát mikor kell kiállítani? A szerződés létrejöttekor a teljes összegről, és feltüntetni a fizetési feltételeket, vagy a részfizetések teljesülése után, a birtokbaadáskor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az utolsó részlet megfizetéséhezkapcsolódik.) Ez esetben a részletek megfizetésekor számlát nem kellkiállítani, mivel az ellenérték számlázása a szerződés szerinti teljesítésidőpontjával megtörtént, a részletfizetéssel a vevő az eladó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
63
64
65
…
107