Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen (amérlegfordulónapig még kiszámlázásra nem került) építési-szerelési munkaközvetlen anyagköltségébe tartozó vásárolt anyagokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...történő visszaszámítással).Ha a szerződés szerinti építési-szerelési munka teljesen mégnem készült el, egy része azonban már kiszámlázásra került, akkor a márelvégzett (részben kiszámlázott, részben még nem számlázott) építési-szerelésimunkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Működésiköltség-hozzájárulás áfája

Kérdés: A közelmúltban előzetesen bejegyzett TÉSZ alapító okiratában a tagok nettó árbevételük 5%-át szavazták meg működési költségként. Ez majd az év végén egy összegben kerül a tagok felé kiszámlázásra. Kell-e áfát felszámítani? Hogyan kell könyvelni ezt a bevételt?
Részlet a válaszából: […] Pontatlan a kérdés megfogalmazása, valószínű, hogy a tagoknettó árbevételük 5 százalékának megfelelő összegűműködésiköltség-hozzájárulást szavaztak meg. Hasonló kérdésfelvetésre aSzámviteli Levelek 92. számában az 1882. kérdés kapcsán válaszoltunk. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi adómentesség

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett bt. akkreditált intézmény részére nyelvoktatást számláz, 2004. január 1-jétől áfamentes tevékenységként. Vajon az a mentesség oka, hogy köz- és felsőoktatási intézménynek számláz? Az egyéb intézményeknek való számlázás 25%-os kulccsal történik?
Részlet a válaszából: […] Nem az dönti el, hogy a nyelvoktatás adóköteles-e vagyadómentes, hogy azt milyen intézmény részére végzik.Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 17. pontja részletezi,hogy az oktatásból mely tevékenységek azok, amelyek adómentesek. Nyilvánvaló,hogy az itt fel nem soroltak pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Exporttal kapcsolatos előleg

Kérdés: Proforma-számlát állítottunk ki a teljesítést megelőzően a román fél részére 2004 szeptemberében. Ezen számla alapján az ellenérték még szeptemberben megérkezett, az áru azonban csak októberben hagyta el az országot. Az így kapott pénz előlegnek minősül? És ha igen, akkor az áfát is meg kellett volna fizetni utána, vagy adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...előlegtermékexporthoz kapcsolódik, a számlán ezt kell feltüntetni: "adómentességlevonási joggal."A kapott előlegnek a leírt módon való számlázását,kimutatását alátámasztja az áfabevallás kitöltési útmutatója, mely szerint azAdómentes termékexport, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
Kapcsolódó címkék:  

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...követelés megítélt összegének akönyvelése, jellegének megfelelően– a számla kibocsátójánál árbevételként (mert még nem voltszámlázás), az árbevétel helyesbítéseként (mert a számlázott értéket korábban avevő nem fogadta el), egyéb bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok

Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
Részlet a válaszából: […] ...az elvégzendő javítási, karbantartásimunkáról (számítástechnikai szolgáltatásról) szóban is meg lehet állapodni, nemfeltétele a számlázásnak az írásban kötött szerződés. Amennyiben azonban akialkudott árat a megrendelő a szolgáltatásnyújtás elvégzésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó mint alvállalkozó

Kérdés: Építőipari vállalkozás egyéni vállalkozót, illetve céget bíz meg – saját munkaerő hiányában – a kivitelezéssel. A munkához az anyagot vagy teljesen, vagy részben biztosítja. Hogyan kell elszámolni a benyújtott számlákat? Csökkenti-e az iparűzési adó alapját? Ha nem, akkor hogyan kell lebonyolítani a számlázást, hogy a befogadott számlák az iparűzési adónál levonhatók legyenek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Eszerint közvetített szolgáltatásnál az építőipari vállalkozás (a társaság) vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A társaság a vásárolt szolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:  

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításánál – mint csökkentő tételt – figyelembe kell venni. (Természetesen, a megrendelt kutatás, kísérleti fejlesztés számlázásakor ezzel az összeggel már nem lehet számolni!)4. A kutatási, a kísérleti fejlesztési témák nyilvántartásán nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Közvetített szolgáltatások

Kérdés: A következő esetekben beszélhetünk-e a közvetített szolgáltatásról? A leírt esetekben teljesülnek-e az Szt.-nek a közvetített szolgáltatásra vonatkozó követelményei?1. Tervező bt. tömbházak, ipari épületek tervezésének részszakaszaihoz, műszaki ellenőrzéséhez felkért másik tervezőt. A felkért tervező munkája közvetített szolgáltatásnak tekinthető?2. A kft. a társasházak üzemeltetését végzi. A lakók árammérő óráit leolvasva, a közüzemi díjat, az áramot továbbszámlázza a lakók felé. Az áramdíj továbbszámlázása tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?3. Egy kft. autószalont nyitott. Az adott márkájú gépkocsik magyarországi forgalmazója megállapodott a szalonnal, hogy a hirdetési költségek 25 százalékát átvállalja, hozzájárul a márka helyi megismeréséhez, a forgalom növeléséhez. Ezért az autószalon a hirdetésekről kapott számlák 25 százalékát közvetített szolgáltatásként számlázta és könyvelte. Helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] 1. A Ptk. 408. §-a alapján: tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. A Ptk. 391. §-ának (2) bekezdése szerint: a vállalkozó alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:
1
87
88
89
105