Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben abban állapodnak meg, hogy a kft. követelését a bérbeadó által számlázott bérleti díj összegében, minden egyes számlázás után lejártnak minősítik, alkalmazható a Ptk. szerinti – hivatkozott – beszámítás, a kft. a bérbeadó által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Vámoltatás közvetett képviselet útján

Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt a vámjogi képviselőnek tovább kell számláznia a belföldi cégnek. Ez esetben viszont célszerű egyetlen számlában a továbbszámlázást elvégeznie a vámjogi képviseletnek (ellenérték, vám, áfa). Természetesen, a vámjogi képviselet által számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

A számla végösszegének kiírása betűvel

Kérdés: A szállító a számlában szereplő végösszeget (98 109) kiírta számjegyekkel, majd betűvel is (Kilenc-Nyolc-Egy-Nulla-Kilenc). Sem az Áfa-tv.-ben, sem az Szt.-ben nincs utalás arra, hogy a számla végösszegét betűkkel is ki kell írni. Véleményünk szerint, a leírt módon, a végösszeg betűvel való feltüntetése ellentmond a magyar nyelv szabályainak is. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen, jól gondolják. Sem az Áfa-tv., sem az Szt. nem írja elő kötelezően a számla végösszegének betűvel való feltüntetését a számlán, de nem is zárja ki azt. Ilyen esetben azonban kötelező a magyar helyesírás szabályait betartani.A magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Teljesítési fok alapján arányosítás

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
Részlet a válaszából: […] ...költségeit (az Szt. 51. §-ának megfelelően) kalkulációs egységenként gyűjtik, és a kalkulációs egység szerinti munkánál kiszámlázás nem volt, akkor a kalkulációs egységenként meghatározott közvetlen önköltség teljes egészében a befejezetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Eladott számítógépes rendszer visszavétele

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adandó válasszal kezdjük: nincs jelentősége annak sem számviteli, sem adózási szempontból, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt, sőt – szabályozás szempontjából – annak sem, hogy a visszavétel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Számla, nyugta kiállítása az áfakulcsok változása miatt

Kérdés: Az áfakulcsok változása miatt hogyan kell a nyugta-, illetve számlakiállítási kötelezettséget teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XCI. tv. 211. §-ának (11)–(12) bekezdései rendezik a nyugtaadási kötelezettséget az adómérték-változás kapcsán.Az átmeneti rendelkezés szerint a személytaxi-szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak legkésőbb 2004. március 31-ig kell a taxaméter...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi háttér a következő: a 2001 nyarán hatályba lépő 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet gyakorlatilag minden devizakorlátozást eltörölt. A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Számlahelyesbítés könyvelése

Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A számla helyesbítése általában a könyvviteli nyilvántartásokban rögzített adatok korrigálását, ezen keresztül az eredmény módosítását jelenti.Az Szt. 73. §-a részletezi, hogy helyesbítő számlát mikor, milyen teljesítési időpontra vonatkozóan kell kiállítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Belső számla kiállítása

Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolások és ezen keresztül az adóalap, továbbá az áfa alapbizonylata jellemzően a számla. Számlát viszont a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani, akkor, amikor a szerződés szerinti teljesítés, az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Utólag el nem ismert számla könyvelése

Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...számlával kell a 2002-ben könyvelt tételeket korrigálnia, nem visszamenőlegesen.Amennyiben a bíróság a festést végző vállalkozó számlázását megfelelőnek ítéli, akkor a kft.-nél – az előbbiekből következően – csak a peres eljárás miatti költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
1
87
88
89
100