Megkifogásolt szolgáltatásidíj-átalány elszámolása

Kérdés: A bérlő üzlethelyiséget bérel többéves szerződés alapján. A havi – előre számlázott – bérleti díjon felül havonta a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt kell fizetni, a várhatóan felmerülő költségek alapján. A január hónapra kiállított számlát a bérlő megkifogásolta, mert a bérbeadó annak összegét jelentősen megemelte, az emelés indokoltságát részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérlő csak a korábbi díjátalányt fizette meg. A bérbeadó a kifogást nem fogadja el, a számlát helyesbítés nélkül ismételten megküldi. Melyik fél jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítés, a teljesítésigazolás stb. feltételeinek rögzítésével, és ez a szerződés az alapja a szolgáltatásidíj-átalány számlázásának.Amennyiben a tárgyévre a bérbeadó a várhatóan felmerülő költségekről részletes költségtervezetet nem készített,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
Részlet a válaszából: […] A válasz az 1421. kérdésre adott válaszból következik. További érvekkel lehet alátámasztani azt, hogy a bérbeadó törvényellenesen jár el.Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján: követelések azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Telekhányadok és lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a lakástulajdon felett is rendelkezhet, a telekhányadnak a lakástól eltérő időpontban (akár előbb, akár később) történő számlázása nehezen indokolható meg.Az első és második kérdésre így a válasz az, hogy a számlában külön-külön tételben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Decemberi közüzemi díjak (eva)

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...ezért valószínűsíthető, hogy a mérlegkészítés időpontja a kérdésben szereplő számlák beérkezésének, illetve továbbszámlázásának időpontja után volt.A bekerülési érték részét képező tételeket az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni. A szolgáltatás értékének a forgalom százalékában történő meghatározása ténylegesen el nem végzett teljesítmények számlázását eredményezheti, így az adóellenőrzés jogosan minősítheti nem a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Bérbeadásnál a teljesítés időpontja

Kérdés: Az 1087. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódó kérdés. A bérlővel a bérleti szerződésben havi számlázásban állapodtak meg. A számlán a teljesítés ideje 2. hó 25., a számla kelte: 2. hó 10., fizetési határidő: 2. hó 25. Ebben az esetben az áfafizetési kötelezettség mikor keletkezik, ha a számlázott időszak 2. hó 1-jétől 28-ig tart? Ha a bérlő 2. hó 25-e előtt fizet, az előleg?
Részlet a válaszából: […] A bérleti díj áfafizetési kötelezettségére vonatkozó válaszhoz hivatkozni kell a 2003. évi XVIII. törvénnyel módosított Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdésére: "Ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Telefondíjak továbbítása

Kérdés: Mobiltelefon-, illetve közműszolgáltatóknál előforduló gyakorlat, hogy a telefon-, illetve az ingatlan bérlőjének kiküldött számlán vevőként a tulajdonost, postázási címként a bérlőt tüntetik fel. A bérlő és a tulajdonos közötti szerződés szerint a bérlő köteles ezen költségeket közvetlenül a szolgáltatóknál rendezni. Elszámolhatja-e költségként ezeket a számlákat, illetve levonásba helyezheti-e azok áfatartalmát a bérlő?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az áfa levonását szigorú tartalmi-tárgyi-személyi feltételek egységes teljesüléséhez köti. Az Áfa-tv. 35. §-a alapján az adóalany adólevonási jogát kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolhatja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Részteljesítésre jutó áfa visszaigénylése

Kérdés: Részteljesítés után kiállított számla részteljesítésre jutó visszaigényelhető áfáját a tárgyhavi bevallásba beállíthatjuk-e, függetlenül attól, hogy nem az egész számla van kiegyenlítve?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a konkrét esetben a részteljesítések számlázása, vagy a részfizetések áfájának visszaigénylése jelenti-e a problémát. Az Áfa-tv. 16. §-a (1) bekezdésének főszabálya szerint adófizetési kötelezettség a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Garanciális javítás anyagainak elszámolása

Kérdés: Az egyik társaságnál a beszállító jóváíró számlát küld a garanciális javításokhoz felhasznált alkatrészekről, a másik társaságnál a beszállító nem ad számlát, csak garanciaelszámolási bizonylatot állít ki. Melyik a helyes? Mit tegyen az autókereskedő, ha a beszállító helytelenül jár el?
Részlet a válaszából: […] ...alkatrészeket a beszállító biztosítja díjmentesen (ez esetben a beszállítónál az alkatrész-felhasználás anyagköltség), akkor nincs számlázás és nem érinti az áfaelszámolást sem. Lehet olyan megoldás is, hogy a garanciális javítások költségeit a beszállító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.
Részlet a válaszából: […] ...K 454), illetve az igénybe vett szolgáltatás költségében (T 52 – K 454), vagy ha az közvetített szolgáltatásnak minősül, annak továbbszámlázásakor az eladott (közvetített) szolgáltatások értékében (T 271 – K 454, továbbszámlázáskor T 815 – K 271) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
1
89
90
91
100