Számlázás nyugtával történt eladásokról

Kérdés: Elfogadható-e, ha a pénztárgéppel előállított nyugtákról a nap végén egy "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú sorszámozású készpénzes számlát állítunk ki, amely az aznapi összes nyugtás eladást magában foglalja? Erre azért lenne szükség, mert a készletnyilvántartást is végző számítógép nincs összekötve a pénztárgéppel.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt eljárás, miszerint a készletnyilvántartás miatt a nyugtával bizonylatolt ügyletekről "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú számadás alá vont készpénzfizetési számlát állít ki, nem felel meg az Áfa-tv.-nek a bizonylatkiállításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Szolgáltatás ellenértékének módosítása

Kérdés: Termelő és értékesítő szövetkezet az alapszabálya szerint nonprofit céllal szolgáltatást végez tagjai részére. Mi a teendő – számviteli és adózási szempontból –, ha év végén kiderül, hogy a tagoknak számlázott összeg nyereséget is tartalmaz, amelyet vissza kíván juttatni részükre?
Részlet a válaszából: […]

Helyesbítő számlát kell kiállítani, amelynek alapján a korábbi és az új ellenérték közötti különbözet árbevétel-csökkenésként jelenik meg, amelynek nincs külön társaságiadó-vonzata.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Számla kiegyenlítése készpénzzel

Kérdés: A számla ellenértékét a vevő készpénzben kívánja kiegyenlíteni. Az egyszeres könyvvitelt vezető bt. pénztárbizonylattal nem rendelkezik. Elegendő-e ilyen esetben, ha a számlán a pénzt átvevő dátum megjelölésével és aláírással a "fizetve" szót feltünteti?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem elegendő! Függetlenül attól, hogy a bt. egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezet-e, a pénz átadás-átvételét szigorú elszámolási kötelezettség alá vont bizonylattal kell dokumentálnia. Az átutalással kiegyenlítendő számla az áruszállítás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Áthúzódó munka ellenértékének figyelembevétele (eva)

Kérdés: Lakásfelújítást végző egyéni vállalkozó 2002-ben megkezdett egy belső felújítást, amit 2003-ban fejez be. A megbízás egy munkáról és egy összegre szól. Fel kell-e bontani a munkát és annak számlázását 2 részre? A megrendelő azt mondja, hogy ő a munka elvégeztével egy számlát akar látni és fizetni. A 2002. és a 2003. évre eső rész külön-külön nem értékelhető.
Részlet a válaszából: […] A lakásfelújítást végző vállalkozó esetében a 2003. január 15-én leszámlázott munka ellenértéke 2003. évi bevétel lesz, függetlenül attól, hogy a munkát 2002-ben végezte el, amennyiben úgy állapodtak meg a megrendelővel, hogy az a munka befejeztével fizet.Az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Számítógép adóalap-kedvezménye

Kérdés: Ha egy vállalkozás a számítógépet számlázásra, készletnyilvántartásra, bevallások elkészítésére használja – az egyéb feltételek teljesülése esetén –, érvényesítheti-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A kedvezmény – többek között – a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt, adóévi beruházások értéke után érvényesíthető. Az Szt. határozza meg, mi minősül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...időpont, amelytől a vevő tulajdonosként jogosultságot szerzett, illetve – ha az korábban történik – a terméket birtokba veszi. A számlázásnál erre is figyelemmel kell lenni, meg arra is, hogy a teljes eladási ár utáni áfát a termék átadásakor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Később felszámított áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy 2000-ben kiállított számlán nem tüntette fel az áfát, mert úgy vélte, hogy a tevékenység tárgyi adómentes körbe tartozik. 2002-ben rájött tévedésére, új számla kibocsátásával módosította az eredeti számlát, önellenőrizte adóbevallását. A módosító számlát a partner csak úgy fogadta el, hogy az áfával növelt érték az eredetileg számlázott értékkel egyezik meg. Hogyan kell az előbbieket helyesen könyvelni? Az árbevétel csökkenése hogyan érinti a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság a számlában nem számította fel az áfát, de fel kellett volna számítania, a hiba korrekciójánál figyelembe kell venni, hogy az adott tevékenységre vonatkozóan volt vagy nem volt szerződés, illetve ha volt, akkor miként, milyen összegben határozták meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok számlázása

Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy rendszeresen – nem csak a kérdezőnél – megsértik a számviteli, az adózási előírásokat.Az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni ..... a teljesített szolgáltatások.......[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...a számlák tartalmazzák, a befejezetlen termelésről pedig olyan belső bizonylatot kell kiállítani, amely tartalmazza a már elvégzett, de kiszámlázásra nem került munkák – a kiszámlázott munkákkal azonos tartalmú – értékét, amely érték a befejezetlen termelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

A szállító helyett kiállított számla követelményei

Kérdés: A társaság célszerűségi okokból egyes szállítók helyett a számlák fizikai előállítását maga végzi, a vonatkozó APEH iránymutatás figyelembevételével. A megállapodásban rögzítettük azt a számkört, amelyen belül állítjuk ki folyamatosan számláinkat, és kötelezettséget vállaltunk a folyamatos, ismétlésmentes sorszámozásra. A számlák egy példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló, visszakereshető módon megtalálható. Megállapodás alapján a számlát társaságunk írja alá. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A szállítók helyett, azok nevében történő számla kiállítása (az 1997/136. sz. APEH iránymutatás alapján) nem kifogásolható akkor, ha: a felek erről írásban megállapodást kötöttek; a számla másolati példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló módon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
1
92
93
94
102