A szállító helyett kiállított számla követelményei

Kérdés: A társaság célszerűségi okokból egyes szállítók helyett a számlák fizikai előállítását maga végzi, a vonatkozó APEH iránymutatás figyelembevételével. A megállapodásban rögzítettük azt a számkört, amelyen belül állítjuk ki folyamatosan számláinkat, és kötelezettséget vállaltunk a folyamatos, ismétlésmentes sorszámozásra. A számlák egy példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló, visszakereshető módon megtalálható. Megállapodás alapján a számlát társaságunk írja alá. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A szállítók helyett, azok nevében történő számla kiállítása (az 1997/136. sz. APEH iránymutatás alapján) nem kifogásolható akkor, ha: a felek erről írásban megállapodást kötöttek; a számla másolati példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló módon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Összegyűrt számítógépes számla dokumentálása

Kérdés: A számítógéppel kiállított számlát a nyomtató begyűrte, használhatatlanná vált, és hiányzik a szigorú sorrendből. Hogyan kell igazolni a használhatatlanság tényét?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számla használhatatlan (összegyűrt, olvashatatlan), helyesbítő számlát kell kiállítani, mivel a használhatatlan számlán szereplő adatok vagy már rögzítettek a könyvviteli nyilvántartásban, vagy újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

A készpénzes számla kellékei

Kérdés: A készpénzfizetési számlán kötelező-e feltüntetni a "fizetve" szót, illetve ki kell-e írni betűvel a számla végösszegét? Ha igen, melyik törvény tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Az ún. készpénzfizetési számla (az Áfa-tv. szerinti egyszerűsített számla) kibocsátása az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján eleve feltételezi azt, hogy a fizetés, a bizonylat kibocsátása és a termék átadása/szolgáltatás teljesítése egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Euróban való számlázás

Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?
Részlet a válaszából: […] ...A hivatkozott kormányrendelet 6. §-ának (3) bekezdése, illetve az Art. 28/A. §-a alapján azonban – a devizában történő számlázástól függetlenül – a közteher-viselési kötelezettség kizárólag forintban teljesíthető. Az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Előre kifizetett bérleti díj számlázása

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég a szerződés alapján két évre előre jogosult a bérleti díj beszedésére. Állíthat-e ki normál számlát a teljes összegről (a számvitelben időbelileg elhatárolja), vagy előlegként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződés szerinti teljesítés időszakában kell a szolgáltatásnyújtás ellenértékét elszámolni. Ha a számlázandó bérleti időszak például 2003. január 1-jétől 2004. december 31-ig tart, ezen időtartamon belüli teljesítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázni kell, hogy milyen szerződést kötöttek akkor, amikor a növendék állatnak minősülő tenyészsüldőket átvették.Ha pénzügyilízing-szerződést kötöttek, akkor a lízing időtartama alatt lízingdíjat kell fizetni, amelynek egy része a bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Tárgyieszköz-apport kezelése végelszámoláskor

Kérdés: A kft. törzstőkéjét a tagok apportként bevitt tárgyi eszközökkel emelték meg. Amennyiben a társaság végelszámolással megszűnne, kell-e fizetni azért, hogy a tagok a bevitt tárgyi eszközöket visszakapják?
Részlet a válaszából: […] ...csökkentésével hárít át a tagokra (ha fedezetet nyújt erre is a saját tőke), vagy a tagokkal fizettet meg (piaci értéken történő számlázás esetén számla alapján, egyéb esetben számlát helyettesítő okmány alapján). Megjegyezzük, nem kell az áfát felszámítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Óvadék áfája

Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett pénzösszegről áfás bizonylatot állított ki, tekintve, hogy a fenti iránymutatás értelmében az óvadék átadása után számlázási és adófizetési kötelezettség nem keletkezik.A leírtakból következően, nem jóváíró számlát kell kiállítani (mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Franchise-díj – közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egészben, de változatlan formában a harmadik személy felé továbbszámlázza.Az árbevétel arányában megfizetett franchise-díj továbbszámlázásánál ezen feltételek teljesülése elképzelhetetlen. (Az Szt. előírásai valójában akkor teljesülnének, ha vevőik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...akkor nyújt szolgáltatást (csak akkor fizet), ha a biztosítottal kapcsolatos esemény ténylegesen bekövetkezik.A kérdésben leírt esetben a számlázás ellentétes az Szt. előírásaival, mivel a befizetett összeg a szerződő félhez visszakerülhet akkor is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
91
92
93
100