Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] A hitelkártya használatával kapcsolatos általános követelményeket lényegében a kérdésben hivatkozott válasz tartalmazza. Így a következőkben a könyveléssel összefüggő követelményekre, számlaösszefüggésekre utalunk.A munkavállalók részére átadott, a társaság nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címke:

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...történik, mert a vevő ragaszkodik ahhoz, hogy ő adja el a visszaszállított terméket az eladónak, azaz a vevő számláz, az nem tekinthető számviteli szempontból helyesnek, a megbízható, valós összkép követelménye bizonyára sérül.Az oda-vissza történő számlázás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: A 7837. kérdésre adott válaszuk egyértelműen hibás. A válasz szerint "a vevőkkel kötött szerződés szerint a megbízó termékeit kellene értékesítenie a megbízóval kötött szerződés szerinti áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be". A szerző nem veszi figyelembe, hogy az Áfa-tv. speciális szabályt tartalmaz a bizományosi konstrukcióra. Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdés értelmében – termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. Ennek kapcsán "a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint – az Áfa-tv. 10. § b) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a bizományosi szerződéshez kapcsolódóan a bizományi díj önálló adóalapot nem képezhet, a megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás a megbízó részéről a bizományos felé".
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 400. számában, a bizományosi értékesítés számlázása témájában a 7837. kérdésre adott válaszunkra kapott észrevételt csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszban a kérdésben leírtakra igyekeztünk választ adni úgy, hogy a válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címke:

Sajátos beruházási költségek

Kérdés: A társaság 2018-ban bevásárlóközpont építésébe kezdett. A kivitelezésre vállalkozási szerződést kötött. A tervezési, szakértői, régészeti és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzésének a díjait a beruházási számlán könyvelték. A társaságnál két ügyvezető van. Az egyik a tulajdonos, aki megbízási díjat kap, a másikat munkaszerződéssel foglalkoztatják. Van még egy kereskedelmi menedzser, egy projektmérnök és egy adminisztrátor. Az ő bérüket, járandóságukat el lehet-e számolni a beruházás költségei között? A társaságnak csak a bevásárlóközpont bérbeadásából, esetleges értékesítéséből lesz majd bevétele. Hozzárendelhető-e mindenkinek a bére a beruházáshoz, vagy a felsorolt alkalmazottak költségeit esetleg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] ...terhelik, akkor is, ha a társaságnak nincs bevétele, azt nem lehet időbelileg elhatárolni (ez egyértelműen következik az óvatosság számviteli alapelv követelményéből). Így a társaság mindaddig veszteséges lesz (és a veszteség miatt csökken a saját tőke összege)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Feles bérleti szerződéssel termény átadása

Kérdés: Társaságunk mikrogazdálkodó, áfa- és kivaalany, kettős könyvvitel szerint az 5. számlaosztályban számolja el a költségeit. 2018-ban szántóföld művelésére feles bérleti szerződést kötött több magánszeméllyel. A feles bérleti szerződés alapján a megtermelt termény 20%-át a bérbeadónak kell átadnunk. Milyen számviteli, elszámolási, könyvelési tételeket kell elvégeznünk, illetve milyen adózási (áfa, kiva, szja stb.) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a feles bérleti szerződés alapján a bérbeadó több magánszemély, bérbevevő a társaság. A társaság feles bérleti díjat fizet, pontosabban a feles bérleti díj fejében terményt ad át a bérbeadóknak.A feles bérleti szerződések alapján a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés hosszúra sikeredett, de két lényeges tétel kimaradt belőle. Egyrészt az, hogy a bérelt ingatlan milyen tárgyi eszköz (mivel az ingatlan többfajta tárgyi eszköz gyűjtőfogalma), feltételezzük, hogy építési telek. Másrészt az, hogy a telektulajdonosok a telek vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlan eladási árát a vevő csak részben fizette meg, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a hátralévő részfizetések teljesítése előtt az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkákat. Ha azonban a teljes vételárat a szerződésben rögzített határidőig nem fizeti meg, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. Az említett határidő lejárt, a vevő a teljes vételárat nem fizette meg, az eladó az ingatlant újból értékesíteni akarja. A meghiúsult szerződés felbontása lehet-e az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata? Esetleg a vevőnek vissza kell számláznia? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megismételjük a már sokszor leírt észrevételünket. Számvitelileg az ingatlan szó az eszközök egy – az Szt.-ben nevesített – csoportját jelöli, nem tekinthető önálló eszköznek. Az ingatlant értékesíteni nem lehet, csak az ingatlancsoportba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...utalva arra, hogy az adott szakterület bizonylatait, iratait miként kell megnyugtató módon kezelni, megőrizni.Az Szt. 169. §-a a számviteli bizonylatok megőrzéséről rendelkezik. Nyilvánvaló, annak érdekében, hogy a megőrzésre kerülő bizonylatok mindegyike...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címke:

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő részben vagy egészében nem fogadta el, nem ismerte el. Az el nem ismert ellenértéket a számviteli előírások szerint könyvelni, árbevételként, fizetendő áfaként elszámolni nem lehetett, tehát az nem szerepelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...szabályait. A tőkeleszállítás utáni osztalékelőleg-kifizetésre viszont – e mérlegfordulónap közelsége esetén – hatással lehet.A számviteli előírások szerint nem az adózott eredményt lehet osztalékként kifizetni, hanem az eredménytartalékot, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.
Kapcsolódó címke:
1
99
100
101
416