Visszlízing – nyereség elhatárolása

Kérdés: Ügyfelem – társaságának finanszírozási problémái miatt – ingatlanának eladására kényszerül, majd a vevőtől azt lízingbe veszi. A szerződés alapján az ügylet pénzügyi lízingnek minősül. Időbelileg elhatárolhatja-e a lízingbevevő (az ingatlan eladója) a lízingbeadó (a vevő) részére történt értékesítés során kimutatott nyereséget a lízing futamidejére, a futamidő alatti arányos megszüntetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...meg a lízing futamidejealatt. Erre azonban nincs lehetőség, az Szt. tételes előírásaiban errevonatkozóan nincs szabály. (A nemzetközi számviteli standardok általábankötelezően előírják az eladónál kimutatott nyereségnek a lízing futamidejealatti számításbavételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása

Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
Részlet a válaszából: […] ...a felek – ha jogszabály ezt nem zárja ki – a szerződést, a szerződésbenrögzített kötbér összegét is módosíthatják.A kötbér számviteli elszámolására előírást az Szt. 77. §-a(2) bekezdésének b) pontja, illetve 81. §-a (2) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál

Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
Részlet a válaszából: […] ...második kérdésre válaszolunk először. Rövid a válasz, az,hogy nincs. A Számviteli Levelek 89. számában, az 1831. kérdésre adottválaszban utalás van az akkor hatályos Áfa-tv. 38. §-ának (3) bekezdésére, de aSzámviteli Levelek 106. számában, a 2173. kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:    

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező cég által feltett kérdések eléggé szokatlanok,vagy nem számviteli, adózási szakember tette fel, vagy nincs minden rendben aszámviteli nyilvántartásokban. A kft.-nek van egy olyan lakása, amelyet iroda céljárahasznál. Számviteli szempontból az a lényeges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...épületet nem lehet idegen ingatlanonvégzett beruházásként kimutatni. Az épület – rendeltetése alapján – különállótárgyi eszköz, számviteli, adózási szempontból nem része az épület alatt lévőföldterületnek, teleknek.A másnak a tulajdonát (az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?
Részlet a válaszából: […] ...van a kérdést feltevőnek. A számviteli elszámolásokbanmás mértékű a terv szerinti értékcsökkenési leírás, mint a Tao-tv. szerinti, ésnem a bruttó értékek közötti különbözet lesz az adóalapot növelő tétel, hanem afelértékelés utáni bruttó és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke:

Pénzbeli támogatás, ingyenesen átadott áru

Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...atámogatás a tárgyévben megérkezett, akkor a költségeket nem ellentételező egyébbevételt időbelileg el kell határolni az összemérés számviteli alapelvérvényesülése érdekében (T 9634 – K 4811). A cégektől ingyenesen kapott árukat – mint térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahelyi étkeztetés saját konyhán

Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
Részlet a válaszából: […] ...járulékaival és a személyi jellegű egyébkifizetéseivel), valamint az igénybe vett szolgáltatások költségeivel is.(Részletesen lásd a Számviteli Levelek 90. számában, az 1848. kérdésre adottválaszban.) A fentiek szerint meghatározott önköltség áfával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címke:

Követelések faktorálása

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a szállító által megnevezettügyfelektől (vevőktől).A követelések Ptk. szerinti engedményezésével(értékesítésével) kapcsolatos számviteli feladatokról részletesen írtunk aSzámviteli Levelek 44. számában a 876., illetve a 81. számában az 1675.kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
Kapcsolódó címke:

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mert az abban foglaltakegyrészt nincsenek összhangban a számviteli előírásokkal, másrészt nem azt kellleltáreltérésként könyvelni, amit a vámhivatal megállapít (legfeljebb egyfajtakorrekciós tétel lehet). A számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.
1
325
326
327
416