Találati lista:
3251. cikk / 4156 Visszlízing – nyereség elhatárolása
Kérdés: Ügyfelem – társaságának finanszírozási problémái miatt – ingatlanának eladására kényszerül, majd a vevőtől azt lízingbe veszi. A szerződés alapján az ügylet pénzügyi lízingnek minősül. Időbelileg elhatárolhatja-e a lízingbevevő (az ingatlan eladója) a lízingbeadó (a vevő) részére történt értékesítés során kimutatott nyereséget a lízing futamidejére, a futamidő alatti arányos megszüntetéssel?
3252. cikk / 4156 Kötbér tervezett és tényleges összege különbözetének elszámolása
Kérdés: Szerződésben rögzített kötbér nagyságát a szerződő felek (kapcsolt vállalkozások) megállapodás alapján csökkentik. Van-e könyvelési vonzata az eredetileg megállapított és a fizetett kötbér különbözetének?
3253. cikk / 4156 Tagdíjbevétel az áfaarányosításnál
Kérdés: A vadásztársaság (önálló jogi személy, áfaalany, társaságiadó-köteles) tagdíjbevételei miatt kell-e a beszerzései után az előzetesen felszámított áfát arányosítania? Nincs-e ellentmondás a Számviteli Levelek 1831. és 2173. kérdésekre adott válaszokban?
3254. cikk / 4156 Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele
Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
3255. cikk / 4156 Vagyonkezelésben lévő ingatlanon végzett beruházás
Kérdés: A társadalmi szervezet ingyenes használatában lévő, kincstári vagyon részét képező ingatlanra épületet épített, melyet idegen ingatlanon végzett beruházásként vett nyilvántartásba, amelyről a vagyonkezelőt tájékoztatta. Később a társadalmi szervezet lett a vagyonkezelő úgy, hogy a vagyonkezelési szerződésbe piaci értéken bekerült az általa épített és a könyveiben szereplő épület is, amely nem egyezik meg a könyveiben kimutatott, amortizációval csökkentett bekerülési értékkel. Helyesen jártak-e el a felek, amikor a vagyonkezelési szerződésbe belevették a társadalmi szervezet által épített épületet is? Az épület kétszeres, kettős nyilvántartását hogyan lehet megszüntetni?
3256. cikk / 4156 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: A Számviteli Levelek 85. számában, az 1747. kérdésre adott válaszban a példa levezetésében – úgy tűnik – számítási hiba van. A példában 17 millióval magasabb a felértékelés utáni bruttó érték, és csak 10 millióval nagyobb összeg után kell adózni?
3257. cikk / 4156 Pénzbeli támogatás, ingyenesen átadott áru
Kérdés: A szakmai szervezet közgyűlésének megrendezéséhez kapunk egyrészről pénzbeli támogatást, adományt (a részvételi díj és a tényleges költségek közötti különbözet ellentételezésére), másrészt cégektől ingyenesen bizonyos árukat. Hogyan kell ezeket elszámolni?
3258. cikk / 4156 Munkahelyi étkeztetés saját konyhán
Kérdés: Konyhát is üzemeltető vendéglátó-ipari kft. alkalmazottai számára természetbeni juttatásként biztosítja a munkahelyi étkezést. Az egy dolgozó által elfogyasztott étel értékét úgy határozzák meg, hogy kiszámítják az egy adag elkészítéséhez felhasznált különböző nyersanyagok értékét, és ezt számolják el személyi jellegű egyéb kifizetésként. Helyes az így kiszámított önköltségi ár? Mi lesz az áfafizetés alapja, ha a kiszámított önköltségi ár a külsősök által fizetendő menüár 40-50%-a vagy 60-70%-a?
3259. cikk / 4156 Követelések faktorálása
Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?
3260. cikk / 4156 Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése
Kérdés: Szövetkezetünk közforgalmi üzemanyagtöltő állomással rendelkezik. A nagykereskedő az üzemanyag mennyiségét ún. 15 fokon mért fajsúlyliterben számlázza. Ez a mennyiség a ténylegesen átadott mennyiségnél télen több, nyáron pedig kevesebb. Helyes-e, ha a tényleges mennyiség helyett a számlán szereplő mennyiséget vételezzük be? (Eladáskor a készlet a tényleges mennyiséggel csökken!) A vámhivatal a készletellenőrzés során a szállítást végző tartálykocsi által kiadott bizonylaton szereplő, 15 fokon mért fajsúlyliter-mennyiséget veszi figyelembe, ami eltér a számlázott menynyiségtől. A vámhivatal által megállapított készleteltérést leltárnak kell-e tekinteni és könyvelni kell-e? Az elszámoltatás alapja nem azonos a számvitelünkben rögzített adatokkal.
