4156 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk (társas vállalkozás) 2003. január 1-jétől evás. Könyvviteli nyilvántartásait az Szt. szerint vezeti. Havonta tagi jövedelmet vesz fel, aminek az adó- és járulékvonzatát fizeti. A 2004. évi adózott eredmény alapján megállapított osztalék után jelentős összeg maradt a pénztárban. Ezt a pénzkészletet kiveheti-e evás jövedelemként adófizetési kötelezettség nélkül?

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?

Kérdés: Innovációs járulék fizetésére kötelezett-e a társaság 2006-ban, ha a létszám 2004. december 31-én 49 fő, 2005. január 1-jén 42 fő, 2005. december 31-én 48 fő, 2006. január 1-jén 44 fő, az éves árbevétel 2004-ben 2 682 740 E Ft, 2005-ben 2 527 300 E Ft, a mérlegfőösszeg 2004. december 31-én 881 221 E Ft, 2005. december 31-én 992 700 E Ft? Hány év adatait kell figyelembe venni?

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?

Kérdés: Hongkongi székhelyű cég Magyarországon bérmunkában gyógyszert gyártat. A gyógyszert magyar társaság vásárolja meg úgy, hogy a kész gyógyszert a bérmunkát végzőtől közvetlenül a vevő társaság raktárába szállítják. A számlát a gyógyszer-értékesítésről a hongkongi székhelyű cég küldi, nincs vámhatározat, az áfabevallásban hogyan kell figyelembe venni?

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: Ital nagy- és kiskereskedelmi kft. a viszonteladói körben a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, amelynek eredményeként a játékban meghatározott forgalomnövekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Hogyan számolja el a kft. a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény szerint?

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?