4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?

Kérdés: Olvasónk a Számviteli Levelek 59. számában megjelent 1236. válaszunk kiegészítését kérte, elsősorban azzal az esettel összefüggően, ha a vevő a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, továbbá amiatt, hogy 2003 végéig szja-mentes az a vagyoni érték, amelynek megszerzése visszterhes vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában megszerzett vagyoni érték.

Kérdés: Mikro- és kisvállalkozások esetében rendszeresen előfordul, hogy nem tartanak taggyűlést az éves beszámoló elfogadására. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a könyvvizsgálónak, van-e annak kihatása a következő évi beszámoló záradékára?

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?

Kérdés: A közhasznú társaság iskolát üzemeltet, amelyet átad egy költségvetési intézménynek. Van-e külön tennivalónk a zárómérlegbe beállított eszközökkel, forrásokkal, külön kiemelve a fejlesztési támogatásból finanszírozott beruházások nyilvántartását azért, mert az iskola számviteli rendszert vált?

Kérdés: A 229/2001. Korm. rendelet alapján az OEP a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltatónak eszköztámogatás címén, fix mértékű (35 000 Ft/hó) alaptámogatást folyósít. Hogyan kell ezt elszámolni? Azonosan kezelendő ezzel az ugyanezen rendelet 4. § (4) bekezdése alapján nyújtott kölcsöntámogatás is?

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.

Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?

Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?