358 talált cikk a székhely kifejezésre

Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőnk számára fél évre a munkavégzéshez egy személygépjárművet szeretnénk bérelni. Dolgozónk a gépjárművet a lakásán tárolja, mivel nem oldható meg, hogy minden nap a munka végeztével a cég székhelyén leadja. Belső szabályzat van a gépjármű tárolására. Minden hónapban a menetlevél alapján a dolgozó a magánhasználatot megtéríti. Levonható-e a bérleti díj áfája? Kell-e cégünknek cégautóadót fizetnie?

Kérdés: A kft. székhelye a tulajdonos lakásán van. A cég személygépkocsit bérel, havonta fizeti a bérleti díjat. A bérleti szerződés két évre szól, nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bérleti időszak lejárata után a cég vagy bárki más megveszi az autót. A bérleti díj áfáját nem vonják le, mert a székhely és a tulajdonos lakása azonos helyen található (egy korábbi állásfoglalás szerint a személygépkocsi "hazavitele" magáncélú használatnak minősül). Tudomásom szerint 2004. május 1-jétől az Áfa-tv. lehetőséget ad a személygépkocsi bérlete esetén is az áfa levonására. Van-e lehetőség arra, hogy valamilyen megosztással (például a hazafelé vezető út felezésével) a magáncélú használatot a társaság kiszámlázza a tulajdonosnak, hogy az inputáfát levonhassa?

Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?

Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?

Kérdés: Egy ingatlanforgalmazó társaság lakóingatlant értékesített egy másik ingatlanforgalmazó társaságnak. Mivel az ügylet az építés befejezését követő első értékesítésnek minősült, ezért az értékesítő társaság felszámolta az áfát. A vevő ingatlanforgalmazó társaság a lakóingatlant továbbértékesítési céllal vette meg, ezért a rá áthárított adót levonásba helyezte. Helyesen járt-e el a beszerző? Általánosságban: milyen esetekre kell alkalmazni az áfatörvény 33. § (2) bekezdés j) pontjában foglalt áfalevonási tiltást?

Kérdés: Cégünk nyíregyházi székhellyel és termelő telephellyel rendelkező nagyvállalat. Budapesten értékesítési irodát bérel, ahol néhány kereskedő dolgozik. A budapesti iroda telephelynek számít? Az iparűzési adót meg kell-e bontani Nyíregyháza és Budapest között? A telephelyet be kell jegyeztetni a cégbíróságon, vagy a megosztást ettől függetlenül is el kell végeznünk?

Kérdés: Cégünk telephelye lakott településtől távol, az erdő közepén van. A szolgálati gépjárművek parkolása télen-nyáron az időjárásnak kitéve, a szabadban történik. Fennáll a lopás veszélye is. Célszerű lenne azokat parkolóban elhelyezni. A gépjárművet használó dolgozó otthon biztosítani tudja a zárt garázst. Hazajárhat-e ennek fejében? A gépjárműnek a dolgozó lakásához közel eső őrzött parkolóban történő elhelyezése, oda- és visszaszállítása magáncélú használatnak minősül-e?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett bt. beltagja Németországban végez fordítói tevékenységet, amelyet a bt.-jén keresztül számláz. Tevékenységének értéke nem haladta meg a 10 000 eurót. A cég alapfelállásban alanyi adómentességet választott. A székhely rezsiköltségein kívül minden számlája német (telefon, benzin). Tartósan külföldön tartózkodik, csak havonta-kéthavonta utazik haza. A minimálbér után megfizeti a járulékait. Mire kell odafigyelnie, hogyan számolja el a számláit, hogy számolja el a külföldi tartózkodását?

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?