956 talált cikk a személyi jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: Egyéni vállalkozó kiskereskedő év végi leltárával lehet-e módosítani az eredményt?

Kérdés: A betéti társaság 2003. december 31-ével evás lett. Az evánál a könyvvezetés módját bevételi nyilvántartásban jelölte meg. A bt. főállású tagja, aki személyesen is részt vesz a bt. munkájában, a minimálbért számolta el jövedelemként, és azt meg is adózta személyi jövedelemadóval. 2006-ban jutott tudomásomra, hogy ha a minimálbért csak a bérjárulékok alapjának számolom el, de valójában ki nem veszem, akkor az szja-t nem kell kifizetnem. Ezért, mint evás, a bevételek és kiadások után megmaradt összeget veszem ki, aminek adóját az evában fizettem meg, külön szja-t fizetnem nem kell. Önrevízióval visszakérhetem-e a befizetett szja-t vagy nem, illetve hogyan tudom a téves bevallásokat a fennálló rendelkezéseknek megfelelően rendezni?

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?

Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egy másik személy, akkor mi a helyzet?

Kérdés: Kft.-nk bruttó 400 000 Ft értékben sportmezeket vásárolt. Ezeket egy közhasznú sportegyesületnek kívánjuk adni. A mezeken a kft. logója és az általa forgalmazott/gyártott termékek neve szerepel. Kérdésem: Visszaigényelhetem-e a sportmezekről szóló számla áfáját; elszámolhatom-e ezt az összeget reklámköltségnek? Van-e teendője a sportegyesületnek, kell-e reklámszolgáltatást számláznia felénk? Vagy elég szerződni, hogy ingyen kapják a mezeket azok hordásáért, reklámozásért cserébe?

Kérdés: Bérszámfejtő programunk programhiba folytán a leszámoló dolgozóknak rosszul számolta ki a bérüket. Így cégünk többet fizetett ki, mint amennyit ki kellett volna fizetnie. A hiba akkor derült ki, amikor a programot megjavították. Az így számfejtett összeget cégünk a dolgozóktól már nem kaphatja vissza. A túlfizetést hova kell könyvelni? Az 541. számlára vagy a 8. számlaosztályba?

Kérdés: A kft. tulajdonosai 2001-ben jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódóan arányos tőketartalék-növelésről is döntöttek, illetve befizették az összeget. A tulajdonosok 2006-ban a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék arányos csökkentéséről döntöttek. A magánszemély tulajdonosoknak történő visszafizetés esetén mi a bekerülési érték? A magánszemély a még meglévő üzletrészét értékesíti. Ez esetben mi a bekerülési érték?

Kérdés: A számviteli törvény idevonatkozó előírása rögzíti, hogy tőke- és eredménytartalék-csökkenésként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-, eredménytartalék-kivonás összegét. Egyértelmű ez, ha a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás, annak arányosnak kell lennie. Mi a helyzet abban az esetben, amikor a kft. tulajdonosai (vagy az egyszemélyes kft. tulajdonosa) úgy döntenek, hogy a jegyzett tőke kivonásához nem kapcsolódik tőke- és/vagy eredménytartalék-kivonás? Csak a jegyzett tőkét szállítják le, és a társaságban bent marad az eddig felhalmozott tőke- és eredménytartalék. Megtehetik ezt az Szt. alapján?

Kérdés: A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott. A szerződés szerint 5 évig tőketartalékba kell helyezni, majd lekötött tartalékként kimutatni. Mi történik 5 év után? Az eszközök már nullára íródtak.