Földtulajdonosok vadászati közössége

Kérdés: A földtulajdonosok vadászati közössége alapítását a vadászati-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szabályozza. A társaságiadó-törvény felsorolásszerűen határozza meg a társasági adó alanyait, a földtulajdonosok vadászati közösségét nem sorolja ide, így nem alanya a társasági adónak. A vdászati tv. szerint viszont jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. A tevékenységéhez az APEH adószámot adott ki, az áfának az általános szabályok szerint alanya. Az Szt. egyéb szervezetekre vonatkozó szabályai szerint kell a könyvelését a földtulajdonosi közösségnek végezni, figyelemmel a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltakra? Ha év végén adózás előtti eredménye van a közösségnek vadgazdálkodásból (célja szerinti eredmény) vagy vadhús-értékesítésből (ami vállalkozási eredmény), kell számolni "adót"? Vagy a keletkezett eredmény felosztható a közösség tagjai között, ha így döntenek, és esetleg szja-s jövedelmet kapnak a tagok?
Részlet a válaszából: […] A földtulajdonosok vadászati közössége valóban nem alanya atársasági adónak, a közösséget alkotó magánszemélyek e tevékenységüktekintetében egyénenként alanyai a személyijövedelemadó-törvénynek. A jövedelemönálló tevékenységből származónak tekintendő, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban benne van részben aválasz is, igaz, hogy nem pontosan.Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint a nyitómérlegbe azeszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, acéltartalékokat a számított, a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasznál nem fontos az, hogy az előzőtulajdonos mikor és milyen formában emelte meg a törzstőkét. A válaszhozviszont ismerni kellene, hogy a két magánszemély mennyiért vette meg azüzletrészeket, továbbá a tőkeleszállítás időpontjában mennyi volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Magánszemély készpénzajándéka

Kérdés: Magánszemély szülőjétől nagyobb összegű készpénzt kap ajándékba. Keletkezik-e ezzel kapcsolatban a magánszemélynek adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélytől kapott ajándék mentes a személyijövedelemadó alól. Amennyiben a szülő 150 ezer forintot meghaladóan kívánkészpénzt ajándékozni, akkor ez után ugyan illetéket nem kell fizetni, de 30napon belül az állami adóhatóságon belül működő illetékhivatalhoz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Nyugdíjas bérlete

Kérdés: A kft. alkalmazásában álló munkatársunk munkaszerződése szerint – egyéb teendők mellett – kézbesítői feladatokat is ellát, melyekhez a cég nevére szóló számlával elszámolt BKV-bérletet kapott. Nevezett munkatárs a közelmúltban nyugdíjba vonult, azonban kézbesítői állását nyugdíjasként is megtartotta. Nyugdíjas BKV-bérletről cégnek szóló számlát a BKV-pénztárak nem állítanak ki. A kérdésem, hogy fenti esetben a bérlet milyen formában számolható el a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló helyi utazására szolgáló, a munkavállalónakingyenesen vagy kedvezményesen adható bérletjuttatás adómentességének feltételea munkáltató nevére szóló számla. A nyugdíjas részére csak adókötelestermészetbeni juttatásként adható a bérletjuttatás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Magánszemély ingatlan-bérbeadásának adózása

Kérdés: Magánszemély tulajdonosként lakóingatlanomat térítésmentesen bérbe adom a társaságomnak. Kérdésem: ha bérleti díjat nem számlázok, abban az esetben a közüzemi díjak átszámlázása után kell-e forrásadót fizetnem?
Részlet a válaszából: […] Az átszámlázás alapján megfizetett közüzemi díjak abérbeadás bevételének számítanak. A bérbeadásból származó jövedelem után amagánszemély megválaszthatja az adózás módját. (A választásra év végén, abevallás kitöltésekor van lehetőség.) Amennyiben külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Osztalék euróban

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság, amely a bevételei jelentős részét euróban realizálja, van euróban vezetett bankszámlája, fizethet-e tagjainak euróban osztalékot? Ha igen, akkor milyen árfolyamot kell alkalmazni a forintban megállapított osztalék euróban történő átváltásánál?
Részlet a válaszából: […] Ha a társaság a könyvviteli nyilvántartásait forintbanvezeti, akkor – mint a kérdésből is kitűnik – az osztalékot is csak forintbanállapíthatja meg, és a forintban meghatározott személyi jövedelemadó, 14százalékos egészségügyi hozzájárulás levonása után fennmaradó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üzemanyag-elszámolás cégautónál

Kérdés: Milyen módon kell ellenőrizni a cégautó használatával kapcsolatos üzemanyagszámla elszámolhatóságát? Mellékelni kell-e az üzemanyagszámlához az útnyilvántartás-másolatát? Vagy hónap végén összesíteni kell a futott kilométert, azt összevetni a normával és az üzemanyagszámlákkal?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolás szempontjából az üzemanyagköltségkénti elszámolhatóságának a bizonylata a cég nevére szóló számla (normaés futott km alapján költséget elszámolni nem lehet). Az üzemanyag-fogyasztásjogosságát, a felhasznált (beszerzett) üzemanyag-mennyiség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság kereskedelmi képviselete külföldönbejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – jellemzően – szerződésekközvetítésével, előkészítésével, üzletfelek tájékoztatásával és a velük valókapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy hiányos a kérdés. Mi történtaz elhunyt üzletrészével? Az új tagok fizetnek az üzletrészek megszerzéséért?És ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.
1
70
71
72
95