Határátlépés bizonylatolása

Kérdés: Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin – szállítás közben – más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?
Részlet a válaszából: […] ...és Közösségen kívül – csak olyan cégnek adható megbízás az áruszállításra, amelynek erre vonatkozó engedélye van. A megbízási szerződésben azt is ki kell kötni, hogy a szállítólevéllel átvett árut a rendeltetési helyre eljuttatja és ott a címzettnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Ingatlanok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor kell meghatározni a hasznos élettartamot és ennek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást. Az így meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségügyi szolgáltató-e a gyógyszertár?

Kérdés: A gyógyszertár egészségügyi szolgáltatónak minősül-e? (A szakképzési törvény adómentes kategóriaként használja.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

Kérdés: Az adóhatóság 2013. 12. 14-i II. fokú jogerős végzésével áfahiányt állapított meg 2008-2009. évekre. (A NAV szerint szójabeszállítónk – kereskedőcég – nem rendelkezett az áruval, amit nekünk iratokkal szerződés szerint leszállított, és bankszámlájukra átutalással kifizettünk.) A végzéssel szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet adtunk be, illetve kértük a végrehajtás felfüggesztését a per végéig. A bíróság kérelmünknek helyt adott, az első tárgyalásra 2014. március hónapban kerül sor. 2013. évre el kell számolni ezt az adóhiányt? Ha igen, hogyan, milyen könyvelési tétellel?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy igen, el kell számolni!Az Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltak alapján az adóhatóság jogerős határozatát könyvelni kell még akkor is, ha a cég bírósági felülvizsgálati kérelmet adott be, és a bíróság jogerős végzése még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése eléggé egyértelműen választ ad a kérdésre: az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. Tehát akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Adózás előtti eredménycsökkentés adomány címen

Kérdés: A Tao-tv. 3. számú melléklet B) fejezet 17. pontja szerint elismert költség a közhasznú szervezetnek adott adomány, az ott meghatározott igazolás megléte esetén. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja alapján a közhasznú szervezetnek adományozási szerződés keretében adott adomány 20%-a az adományozónál adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. Nem egyértelmű számomra, hogy a két előírás szinte ugyanolyan kritériumok felsorolása mellett más fogalmat használ (igazolás/adományozási szerződés), emiatt van-e tartalmi eltérése a két nyomtatványnak, vagy ez csak formai és elnevezési szempontból különböző. Illetve lehetséges-e csak igazolás alapján elismert költség mellett a 20%-os adóalap-csökkentés is?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének z) pontja szerinti kedvezmény érvényesítésének két feltétele van. A másik feltétel, hogy a támogatást adományozási szerződés alapján nyújtsa az adózó. Nem elegendő tehát a támogatás 20%-ának megfelelő adózás előtti eredménycsökkentéshez, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:    

Bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a követelést érdemes-e perelni vagy sem. Egyrészt ez alapvetően jogi kérdés, de nagymértékben függ attól, hogy a bérleti szerződés mit tartalmaz, többek között arra vonatkozóan, hogy mi a következménye annak, ha a bérlő nem fizet.Ha az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Társas vállalkozások közötti kölcsön

Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység.Az esetenkénti pénzkölcsön nyújtásának tehát nincs jogszabályi akadálya. Követelmény azonban az, hogy a két fél kölcsönszerződést kössön, amelyben – többek között – rögzíteni kell– a kölcsönnyújtás időpontját;–az adott/kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Társasház megosztása

Kérdés: "A" kft. a beruházáshoz adta a telket. "B" kft. ráépítés címén elvégezte a beruházást, és még tagi befizetéssel egy magánszemély is van a körben. "A" kft., "B" kft. és a magánszemély meghatározott arányában osztozik a felépült 7 lakásos társasházon. A földhivatal bejegyezte a tulajdoni hányadokat. Hogyan kell könyvelni? Kell-e és ha igen, milyen számlát kell kiállítani a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...választ kezdjük a legegyszerűbbel: tagikölcsön-szerződéssel alátámasztott tagi befizetést a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként kell könyvelni (T 384 – K 4792).A ráépítés költségeit a "B" kft.-nek beruházásként kell elszámolnia a számlázott összegben, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, de így is van, ami nem egyértelmű.A védjegyjogosult magánszemély részére bármilyen jogcímen kifizetett összeg (így az éves 500 000 forint összegű licencdíj is) teljes összegében a magánszemély egyéb bevétele, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:
1
146
147
148
378