3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Társaságunk szakképzéssel foglalkozó nonprofit gazdasági társaság. Tulajdonosa 99%-ban az önkormányzat. Tevékenysége változatlan, fogadja a térség szakiskoláinak tanulóit elméleti és gyakorlati képzésre. 2013-tól megváltozott a finanszírozási rendszer, belépett a rendszerbe a KLIK, amellyel tárgyalásokat folytattunk az általuk igénybe vett szolgáltatás ellenértékének meghatározására és számlázására vonatkozóan. Számlázhatunk-e oktatási szolgáltatást adómentesen? Ha nem, mi lehet a megfelelő szolgáltatási címszó az oktatói bérköltség és az egyéb rezsiköltség számlázására? Az ingatlan- és gépberuházás EU-s támogatásból valósult meg, így bérleti díjat nem számlázhatunk. Üzemeltetési hozzájárulást számlázhatunk? És az áfamentes? A KLIK-nek számlázott összeg vállalkozási célú bevétel? A megváltozott finanszírozás kapcsán tekinthető-e még a társaság szakképzéssel foglalkozó társaságnak?

Kérdés: Cégünk tanulószerződéssel foglalkoztat szakiskolai diákokat, akik után havonta igénybe vesszük a kedvezményt. Ez esetben miként kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, illetve a szakképzési hozzájárulásból levont kedvezményt?

Kérdés: A 6154. kérdésre adott válaszukban, amely a személygépkocsi fedezetként történő értékesítését taglalja, álláspontom szerint szemben áll az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában, illetve a korábban adott 5361. kérdésre adott válaszukban foglaltakkal.

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.

Kérdés: Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?

Kérdés: Építőipari cég homlokzatfelújítási munkára kötött vállalkozási szerződést. A szükséges állványozási munkát másik szakcéggel végezteti el. Az állványozás elszámolható-e alvállalkozói teljesítésként? Hasonló kérdés merül fel a gépi földmunkadíjjal kapcsolatban is.

Kérdés: A kft. megrendelésre szoftvert fejleszt. Felmerülő költségeit költségnemekre, a szerződés szerinti eladási árat nettó árbevételként könyveli. Az elkészült szoftvereket másnak soha nem értékesíti, a felhasználói jogot átengedi a megrendelőnek. A nála maradó szerzői jogot (tulajdonjogot) az immateriális javak között nem mutatja ki, ezt csak a szerződésekből lehet levezetni. Ki kellene mutatni a szoftvert? Ha igen, milyen értékén? Értékcsökkenést elszámolhatna-e utána? Vagy a szoftverfejlesztés szolgáltatás? Ha a megrendelésre készítendő szoftver az üzleti év végéig nem készül el, milyen értéken kell készletre venni?

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.