Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
Részlet a válaszából: […] ...a formával szemben számviteli alapelvre, másrészt az összemérés számviteli alapelvre. Az első esetben az vizsgálandó, hogy a szerződésszerű teljesítés 2013-ban, 2013-2014-ben, illetve 2014-ben volt, függetlenül a számlán feltüntetettektől. A második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Követelés leírása behajthatatlanként

Kérdés: Leírható-e behajthatatlan követelésként a 2013. évi beszámolóban annak a vevőnek (kft.) a tartozása, amelynek az adószámát még 2012 novemberében az adóhivatal "szankciós jelleggel" törölte? Cégkivonata a cégnyilvántartásban szerepel, a Cégközlönyben eddig a kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról nem jelent meg végzés. A társaság székhelyéről, az ügyvezető lakcíméről a fizetési felszólítások visszajöttek. A cég tulajdonosa is egy kft., amelynek szintén törölték az adószámát "szankciós jelleggel".
Részlet a válaszából: […] ...A várhatóan elérhető bevételt az adott kft.-ről rendelkezésre álló nyilvános (cégbírósági) adatok, a szóban forgó követelés(ek) szerződésben rögzített biztosítékai, az adós korábbi minősítésének tapasztalatai alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Bérlet vagy lízing

Kérdés: Eszköz bérletére vonatkozó szerződést a bérleti időtartam alatt a felek módosítják. A bérbevevő megvásárolhatja az eszközt. Az eddig eltelt bérleti időtartam egy év, a kifizetett bérleti díj 1560 E Ft. A szerződés módosításában meghatározzák az eszköz bérbeadás kezdetekor érvényes piaci értékét (3740 E Ft), az eddig kifizetett bérleti díjat beszámítják a vételárba, és az utolsó bérleti díj megfizetésével tulajdonjogot szerez a vevő. Ez esetben visszamenőleg át kell minősíteni az ügyletet pénzügyi lízinggé, vagy valamilyen más megoldás lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...követhető az, amit a kérdező leírt. A bérleti szerződést nem lehet úgy módosítani, hogy az adásvételi szerződés, vagy még inkább visszamenőlegesen lízingszerződés legyen. Ezért a válaszadó járható útként a következőt javasolja:A bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaadósság forintosítása

Kérdés: A zrt. magánszemély devizaadósával az adósság forintosításában egyezik meg, amelyet szerződésbe foglalnak. Kérdés, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjen? A zrt. az árfolyam-különbözetet azonnal elszámolhatja a könyveiben?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, mennyi forintra lenne szüksége a magánszemélynek ahhoz, hogy egyszerre a devizában fennálló adósságát rendezni tudja, hány forintért tudná a szükséges devizamennyiséget megvásárolni. Kereskedelmi banktól (ez lehet az zrt. bankja is) történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanértékesítés, elállási jog érvényesítésével

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Ritkán fordul elő, hogy a kérdésben – jogilag – ilyen precízen fogalmazzák meg az adásvételtől való elállás jogkövetkezményeit, jellemzően nem gondolva arra, hogy milyen problémákkal jár annak az elszámolásokba való átültetése.Az elállás – a jogi terminológiából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Részvényszerzés, illetve részvényértékesítés időpontja

Kérdés: A kft. a szavazati jogok 50%-át biztosító törzsrészvényekkel rendelkezett egy zrt.-ben. A kft. később a magánszemélyektől szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvényeket vásárolt. A részvényvásárláshoz nem kapcsolódott cégbírósági bejegyzés. A kft. elsőbbségi részvényszerzését az értékpapírszámlán jóváírták, a részvénykönyvbe bejegyezték. Mi minősül a szerzés időpontjának? Az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekbe bevezetnie? A kft. valamennyi törzsrészvényét, elsőbbségi részvényét értékesítette egy befektető részére. Mi minősül az értékesítés időpontjának? A törzsrészvényeket, az elsőbbségi részvényeket milyen időponttal kell a könyvekből kivezetni? A kft. a befektetővel úgy állapodott meg, hogy a befektető a részvények vételárát több részletben, több éven keresztül fizeti meg. A vételár még ki nem fizetett része után a befektető kamatot fizet. A kamatot hová kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítését is alapvetően az adásvétel szabályai szerint kell bizonylatolni.A szavazati jogot nem biztosító részvények vételét is szerződéssel kellett alátámasztani, amelynek – többek között – nemcsak az eladási/vételi árat kellett tartalmaznia, hanem azt is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés külföldön

Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Részlet a válaszából: […] ...felvetéseinek egy része kívül esik a számviteli, illetve adózási szabályok hatókörén. Az utolsó két kérdés kifejezetten ilyen. A szerződési szabadság elvéből következően a felek alapvetően szabadon állapítják meg a közöttük létrejövő jogviszony tartalmát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Vevő vagy időbeli elhatárolás

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást nyújtó cég a 2013. 12. havi könyvelési díjat csak 2014 januárjában jogosult kiszámlázni. Ezt a számlát már a 2014. évi számlázóprogramjából állítja ki. Változtat-e a nyilvántartás tartalmán, ha ugyanazon adattartalommal kerül kiállításra a számla, de még a 2013. évi számlázóprogramból? Vevő vagy időbeli elhatárolás? Abban az esetben, ha tartalmát tekintve kimutatott 2013. évi és 2014. évi bevételt is egy adott számlán, hogyan változtatja a nyilvántartási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...melyik időszak (2013. vagy 2014. év, vagy mindkettő) teljesítéseinek elismertségéhez kapcsolódik.Ha a könyvelő a megbízójával olyan szerződést kötött, amelyben a könyvviteli szolgáltatás díját havi díjban határozták meg, akkor a tárgyhónapban elvégzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás előlege

Kérdés: Egyik ügyfelünk kizárólag tanulószerződéssel foglalkoztat szakmunkás-tanulókat, akik a szerződés szerint havonta változó időtartamot töltenek el a cégnél. A szakképzési hozzájárulás számításakor az éves összeget 12-vel vagy pedig 365 nappal kell visszaosztani? Ha az adott hónapban a szakmunkás csak egy napot dolgozott, akkor is érvényesíthetjük a teljes havi összeget? Vagy csak a ténylegesen ledolgozott napra lehet elszámolni az egy napra jutó összeget?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltakat vettük figyelembe.A tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetében az Szht.-ben meghatározott alapnormatívát a kapcsolódó (hivatkozott) kormányrendeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás

Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozási viszonyban áll egymással. Transzferár-nyilvántartást a kapcsolt feleknek kell készíteni, ha saját jogállásuk vagy a szerződés alapján nem mentesülnek e kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.
1
153
154
155
378