Találati lista:
2301. cikk / 3472 Kártérítés könyvelése
Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?
2302. cikk / 3472 Kapcsolt vállalkozás (fennállása)
Kérdés: A következő táblázatban bemutatott társaságok közül melyek minősülnek kapcsolt vállalkozásnak? Kinek kell transzferár-dokumentációt készítenie, ha mindenki mindenkivel szerződéses kapcsolatban áll? Megnevezés B Zrt. C Zrt. D Kft. E Kft. A Zrt. 98%, B Zrt. 100% 100% 98% C Zrt. 2%.
2303. cikk / 3472 Visszafizetés részben másnak jutalék ellenében
Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?
2304. cikk / 3472 Igénybe vett vagy közvetített szolgáltatás
Kérdés: Televíziós műsorokat készítünk egyik tv-csatorna megbízásából. Egyéni vállalkozókat és cégeket veszünk igénybe a műsor vágása, szerkesztése, riporteri, operatőri, gyártásvezetői feladatokra. Az eszközöket mi biztosítjuk. A leírt tevékenységet lehet-e közvetített szolgáltatásnak, alvállalkozónak minősíteni?
2305. cikk / 3472 Reklám-, marketingtevékenység, mint közvetített szolgáltatás
Kérdés: Reklám-, marketingtevékenységet végzünk néhány cégnek. A hirdetésekhez, a reklámokhoz vállalkozókat veszünk igénybe. Az így felmerülő hirdetési és reklámköltségek minősíthetők-e közvetített szolgáltatásnak? A tulajdonos ragaszkodik hozzá, hogy a felmerült költségeket közvetített szolgáltatásként, illetve alvállalkozói teljesítményként számoljuk el.
2306. cikk / 3472 Kiküldetés
Kérdés: Kiküldetésnek számít-e az, ha a vállalkozás munkavállalója a vállalkozás ügyeinek intézéséből kifolyólag a cég székhelye és telephelye között saját gépkocsijával közlekedik?
2307. cikk / 3472 Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)
Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
2308. cikk / 3472 Szakképzési hozzájárulás előlegének korrekciója
Kérdés: A szakképzési hozzájárulás saját dolgozó képzésére fordítható részével kapcsolatban kérdezem: az a rész, amit az első fél évben nem használtunk fel, így előlegként befizettünk, teljesen elvész a saját dolgozó képzése tekintetében, vagy ha a második fél évben felhasználjuk az egész évi keretet, az előleg arányos része visszaigényelhető?
2309. cikk / 3472 Bérleti szerződés biztosítéka
Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
2310. cikk / 3472 Kulturális járulék nyilatkozat hiányában
Kérdés: Kell-e a kivitelezőnek kulturális járulékot fizetnie abban az esetben, ha a beruházási érték a 120 millió forintot meghaladja, azonban az építtető erről nem az építési szerződésben nyilatkozott, hanem külön levélben, az épület műszaki átadás-átvételét követően?
