3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.

Kérdés: Cégünk az önkormányzattól 2003. évben építési telket vásárolt. Az adásvételi szerződésben szerepel az önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a Földhivatalban a tulajdonjog megszerzésével egy időben bejegyeztek. Cégünk vállalta, hogy a telket 5 éven belül beépíti, de ezt sajnos nem tudtuk teljesíteni. Az önkormányzat élni kíván a visszavásárlás jogával. A tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jog dologi biztosítéknak minősül-e? Ha igen, belép a fordított adózás szabálya? Ha áfás számlát kell kiállítani, az eredeti vételárat bruttó vagy nettó összegként kell feltüntetni, amennyiben a visszavásárlási jognál kikötötték, hogy a vételár azonos az eladási árral? (2003-ban az eladási ár nem tartalmazott áfát.) Amennyiben bruttó összegként számlázzuk, cégünk veszteséget fog az eladáskor realizálni.

Kérdés: Építőipari cégünk társasház (lakás-iroda-üzlet) építésére vállalkozott. Az építési engedély magánszemély és cég nevére szól, kiadásakor a hatóság nem állapított meg arányt a két megrendelő között. A számlák kiállításakor hogyan lehet vagy kell megosztani a közös részek (alapozás, tető, közlekedő stb.) díjait? Milyen vetítési alapot használjon a cég? Részteljesítéseket kell-e külön számlázni?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?

Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".

Kérdés: Mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó, az adóév utolsó napján középvállalkozónak minősülő részvénytársaság a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján vehet-e igénybe beruházási adóalap-kedvezményt, figyelemmel a tulajdonosi összetételre [Tao-tv. 7. §-ának (11) bekezdése], és az értékhatárra is [Tao-tv. 7. §-ának (12) bekezdése], ha a részvénytársaság 2008. évben saját részvényként szerezte meg egyetlen jogi személyiségű részvényese valamennyi részvényét 2008. 01. 01. napjára visszamenő hatállyal? Ennek eredményeként jogilag 2008. 01. 01. napján a részvénytársaságnak kizárólag magánszemély részvényesei voltak, illetve vannak. Kérdés, hogy a Tao-tv. 2008. adóévre hatályos rendelkezése alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt igénybe vehetik-e?

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.

Kérdés: AAA Kft. 100%-ban az XXX Kft. tulajdona. Összeférhetetlen-e, ha az AAA Kft. rendszeresen oda-vissza dolgozik BBB Kft.-vel (melynek úgyszintén XXX Kft. a 100%-os tulajdonosa)? Kapcsolt vállalkozás-e a fenti helyzet? AAA Kft. és BBB Kft. adózása szempontjából van-e jelentősége, hogy közös a tulajdonosuk (XXX Kft.)? Másképpen kell adóznia az AAA Kft. és a BBB Kft.-nek és/vagy a XXX Kft.-nek?

Kérdés: A 94. számban a lízing elszámolásáról írtak. A zárt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbeadó a teljesítés napjával számlát állít ki, és azt az árbevételi számlával szemben a 198. számlára könyveli. A törlesztőrészleteket is ezzel a számlával szemben kell könyvelni. Véleményünk szerint ez ellentmond a 250/2000. Korm. rendeletnek, amely szerint a számlázott összeget a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések között kell kimutatni. Ezt támasztja alá a számviteli törvény is, amely szerint a pénzügyi lízing elszámolásakor a tárgyi eszköz csak a lízingbe vevő könyveiben jelenik meg. Önök miért a fenti elszámolási módot írták le?