3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Szövetkezetünk főtevékenysége az ingatlan-bérbeadás. Az ingatlan-bérbeadási tevékenységre vonatkozóan az általános szabályok szerinti adózást választottuk. A bérlők felé a meghatározott időszakra megállapított bérleti díjat megállapodás alapján, rendszeresen ismétlődő jelleggel számlázzuk. A megállapodásban rögzítettük, hogy a teljesítés időpontja a fizetés esedékessége. A bérleti díj a közüzemi díjakat nem tartalmazza. A közüzemi díjakat a szolgáltató számlája alapján hárítjuk át a bérlőre. Mi a teljesítési időpontja a bérlők felé számlázott közüzemi díjas számláknak áfa szempontjából? Ha a költségáthárítás mértékében megfelel a mindenkori tényleges igénybevétel nagyságának (közvetített szolgáltatás), – a szolgáltató számláját egy az egyben továbbszámlázzuk, – belső mérők alapján számlázzuk tovább a költségeket. Ha a kiszámlázott közüzemi díj nem pontosan mért összeg, egyéb módon (1 m3, m2 arányában) kerül megosztásra és továbbhárításra.

Kérdés: Külföldi partnerünk igénybe vette szolgáltatásunkat, de a számlát nem hajlandó kifizetni. A behajtással egy magyar céget bíztunk meg. Év végén a mérlegben ezt a számlát hogyan szerepeltethetjük? A behajtó cég bizonylata alapján leírható-e behajthatatlan követelésként, vagy csak értékvesztés számolható el?

Kérdés: A betéti társaság magánszemélytől bérel ingatlant. A bérleti díjat, a bérleti díjból levont szja-t, továbbá 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást hogyan kell könyvelni? Bruttó vagy nettó módon kell a kifizetendő bérleti díjat elszámolni?

Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?

Kérdés: Ha egy belföldi adóalany (kft.) Németországból vásárol használt teherautót magánszemélytől, akkor milyen áfaszabályok vonatkoznak rá? Az ügyletről csak adásvételi szerződésünk van, és a magyar hatóságok üzembe helyezték ez alapján a járművet. Kell-e áfát felszámítanunk, illetve levonásba helyezhetjük-e azt?

Kérdés: Csehországban bejegyzett adóalany magyar vállalkozással üzemeltetési és karbantartási szerződést kötött. A szerződés tárgya: a magyar vállalkozás magyarországi telephelyén üzemelő gázmotorok szerviz-, karbantartási és javítási feladatainak ellátása, mely több évre szól. Ezeket a feladatokat a cseh vállalkozás nem saját maga végzi el Magyarországon, hanem magyar adóalany alvállalkozó bevonásával végezteti. A cseh vállalkozás a magyar adóhatóságnál bejelentkezett, az általános forgalmi adónak az általános szabályok szerint alanya. Magyarországi telephelyként a magyar vállalkozás (a karbantartási helyszín) telephelye van bejelentve. A számlázás a magyar áfaszabályok szerint történik. Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a Tao-tv. 2. §-ának (4) bekezdése szerint ez a külföldi vállalkozás alanya-e a társasági adónak? Ez a gazdasági tevékenység a Tao-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget? A Tao-tv. 4. §-ának 33. pontja szerint ez egyáltalán telephelynek számít-e? Elegendő-e ennek a munkának a folyamatos végzéséhez ez az adószám, vagy kötelezően kérni kell a fióktelephelyként történő cégbírósági nyilvántartása vételt az 1997. évi CXXXII. tv. alapján?

Kérdés: Abban az esetben, ha egy betéti társaság nem mezőgazdasági ágazatba sorolt 2006-ban, de folytat mezőgazdasági tevékenységet is, és a beruházás nem kapcsolódik a mezőgazdasági tevékenységhez, akkor a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján igénybe veheti a beruházási kedvezményt?

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék

Kérdés: A kft. – a megrendelő által is elfogadott (aláírt) – szolgáltatási szerződés alapján a szerződésben meghatározott díjat a teljesítéskor 2006-ban a megrendelő felé kiszámlázta, árbevételként elszámolta. A megrendelő a számlát visszaküldte, a díjat túlzott mértékűnek tekintette. A szerződés szerinti teljesítést nem vitatta. A szolgáltató a kifogást nem fogadta el, a követelését peresítette. 2007 januárjában peren kívüli egyezséget kötöttek, sor került a díj csökkentésére. Hogyan kell helyesen az előbbieket elszámolni? Mit kell könyvelni 2006-ban, illetve 2007-ben?