3472 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Gyümölcstermesztőket integráló szövetkezet vagyunk. A tagokkal évente egyszer, a betakarítás, az értékesítés után számolunk el, amikor is a termelők a következő évi várható költségek fedezetére művelési előleget fizetnek, amely után a szövetkezet befizeti az áfát. A gépi munkákat egy kft. végzi szerződés alapján. A szolgáltatás összegét a szövetkezet minden hónapban megfizeti a kft.-nek egy összegben. A betakarítás után az előlegszámlák visszavonásával egyidejűleg ugyanerről az összegről és szolgáltatásról a gyümölcstermelőknek ad ki végszámlát. Jogos-e, hogy a kft. az augusztus végéig történő szolgáltatást is már 20%-os áfatartalommal számlázza a gyümölcstermelőknek?

Kérdés: 2007. január 1-jétől változott az engedményezés áfatörvénybeli megítélése. Pénzügyi vállalkozásként működő, lízingtevékenységet folytató zrt. vagyunk. A lízingtevékenységből származó, ügyfelekkel szembeni követeléseinket különböző takarékszövetkezetekre engedményezzük. Eddig az engedményezésről 65.22. SZJ-számmal áfamentes számlát állítottunk ki. Mennyiben érinti az Áfa-tv. hivatkozott változása a számlázásunkat?

Kérdés: Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás társaság máshol nem biztosított tagja személyesen közreműködik a cég tevékenységében, de csak osztalékot (év közben osztalékelőleget) vesz fel, egyéb díjazást nem kap. A minimum-járulékalap után havonta befizeti a cég pénztárába az egyéni járulékokat, a cég szintén a minimun-járulékalap után fizeti az előírt járulékokat. Kérdéseim: 1. Kifogásolható-e, hogy a tag nem vesz ki jövedelmet, így nem fizet összevonandó jövedelem utáni szja-t? 2. 2007. január 1-jétől a tag nyugdíj- és táppénzalapja havi 131 000 Ft? 3. A vállalkozói járulékot havi 131 000 Ft után kell fizetni? 4. Felmerül-e a Tbj-tv. szerinti különadó a leírt esetben?

Kérdés: Köthető-e a pénzintézet és magánszemély között olyan betéti szerződés, amely alapján a magánszemély nem jogosult a betét kamatára, azt a pénzintézet köteles közvetlenül egy kft. bankszámláján jóváírni? Amennyiben igen, ki tekinthető elsődleges jövedelemtulajdonosnak, kell-e kamatadót levonni, vagy a kft.-nél kell a bruttó kamatot adóköteles bevételként elszámolni?

Kérdés: A beruházás befejezése (aktiválás) előtt az egyik beszállító a késedelmes teljesítés miatt kötbért fizetett. A másik szállító a nem szerződésszerű teljesítés miatt a más vállalkozóval elvégeztetett munkát térítette meg. Hogyan kell elszámolni a kapott kötbért és a kapott térítést?

Kérdés: Cégünk egy vevői számlát megfaktoráltatott. A vevő nem tudta határidőre kifizetni a számla összegét a faktorcégnek, így a faktorálási szerződés értelmében cégünknek készfizető kezesként kellett helytállnia. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?

Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?

Kérdés: Megengedi-e a számviteli törvény, hogy a számviteli szolgáltatást közvetítettként nyújtsa a társaság? (A könyvelőiroda számviteli szolgáltatást nyújt úgy, hogy "alvállalkozó" könyvelőt bíz meg a feladat tényleges elvégzésével.) Ugyanez vonatkozik-e a jogi szolgáltatásra?

Kérdés: A gazdasági társaságot az ítélőtábla másodfokon jogerősen a vételár visszafizetésére kötelezte. Az ítélet kihirdetése szóban decemberben, írásban a következő év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt megtörtént. A megítélt összeg vételár, illeték és kártérítés. A vevő jogosultságát a gazdasági társasággal szemben kezességvállalással biztosította. A jogosult írásban engedélyezte a gazdasági társaság részletfizetési lehetőségét oly módon, hogy az utolsó részletfizetés az ítélet kihirdetésének évében, december 20-áig történjen meg. A gazdasági társaság az ítélet szóbeli kihirdetése évében a kötelezettség 25%-át céltartalékként könyvelte, míg a többi kötelezettségét az írásbeli ítélet évében. Kérdés, helyesen járt-e el a gazdasági társaság?