121 talált cikk a szokásos piaci ár kifejezésre

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?

Kérdés: "A" és "B" társaság között létrejött szerződés szerint a bérbeadó a bérleti díj és a rezsi megfizetésétől eltekint. "A" társaság többségi tulajdonosa "B" társaságnak (100%-os). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Hogyan érinti az ügylet a társaságiadó-alapot?

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?

Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: A szállító a szoftvert a számítógéppel együtt, annak az árába beépítve számlázta. A számlából arra lehetett következtetni, hogy OEM szoftver beszerzése valósult meg. Informatikai szakemberek szerint az OEM szoftverlicence ahhoz a számítógéphez van véglegesen hozzárendelve, amelyre a szoftver telepítették. Ez esetben mi a helyes számviteli elszámolás? A szoftver használati jogát a tárgyi eszköz értékében kell számításba venni? Vagy az immateriális javak között vagyoni értékű jogként? Ez utóbbi esetben a szoftver, a számítógép bekerülési értékét a társaság szakemberei a szokásos piaci ár alapján meghatározhatják?

Kérdés: Egy kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező anyavállalat magánszemély tulajdonosa – mint magánszemély – bérleti szerződést köt a kapcsolt vállalkozásokkal. A szokásos piaci ártól való eltérés ez esetben hogyan kezelendő a tao-szja rendszerben, illetve a transzferár-nyilvántartási kötelezettség vonatkozik-e erre az ügyletre? E jogviszonyt – magánszemély-kapcsolt vállalkozások (ahol egyébként a magánszemély ugyancsak többségi tulajdonos) – be kell-e jelenteni kapcsolt vállalkozási viszonyként?

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" kft. Az "A" kft. 50%-os tulajdonos a "B"-ben. Az "A" kft. adott 10 000 000 Ft kölcsönt "B"-nek kamatmentesen. Van-e valamilyen adóalap-növelő tétel bármelyik kft.-ben a fel nem számított kamat miatt?