3366 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha egy gazdálkodó szervezet pl. fitneszszalonba, fogorvosi rendelőbe (szintén bárki által hozzáférhetően) teszi mindezt? Minek minősül, ha a cég – a vízhálózatra köthető – víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között?

Kérdés: A társaságnál az egyik alkalmazott olyan munkakörbe kerül át, aminek az ellátásához szükséges gépjármű-vezetői engedély. Mivel az alkalmazott nem rendelkezik ilyennel, a társaság úgy dönt, hogy finanszírozza a gépjármű-vezetői engedély megszerzését (beleérte az egészségügyi alkalmassági vizsga díját, a tanfolyamok díját és a vizsgadíjat). Hogyan kell elszámolni a fenti költségeket? Van-e valamilyen adófizetési kötelezettsége a társaságnak a fenti költségek térítése esetén?

Kérdés: Társaságunk a város közüzemi ivóvízellátó, szennyvízelvezető és -tisztító rendszerének üzemeltetését látja el üzemeltetői szerződés alapján. Kérjük a víziközmű, a rendszerfüggetlen víziközműelem, a működtetővagyon-elem értelmezését, ha lehetséges, taxatív felsorolását. A rendszerfüggetlen víziközműelemeket kötelező-e tulajdonba adni a víziközmű szerves részeként az ellátásért felelős részére? Ezen elemek is a víziközművagyon részét képezik? Térítésmentesen átadhatók az ellátásért felelős városi önkormányzatnak?

Kérdés: A társaság vállalkozói szerződésének díjazása két részből tevődik össze. Az egyik rész a vállalkozói díj havi összege, a másik a havi költségtérítés. A költségekről nem kell külön elszámolni. A társaság ennek megfelelően állítja ki a számlát. Elszámolható-e a költségtérítés egyéb bevételként, vagy árbevételként kell elszámolni?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?

Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?

Kérdés: Cégünk ingatlant bérelt, amit a bérbeadó most értékesített. Az elővásárlási jogról lemondtunk, amiért 2 millió forintot kaptunk a vevőtől. Kell ezt számlázni? Milyen bevételként kell könyvelni?

Kérdés: A 2013. évi változások között van egy paragrafus, amelyik rendelkezik a használatba vett eszközök elszámolásáról. Ha cégünk megvásárol egy keverőt, ami normál esetben tárgyi eszköz, de ezt nem saját célra veszi meg, hanem használatba adja a vevőnek X időre, majd ezen időszak letelte után eladja a vevőnek, vagy térítés nélkül átadja, akkor is ki lehet az áruk között mutatni?

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?